// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Abszolút többséget szerezhet Macron pártja a parlamenti választásokon

// HIRDETÉS

Legalábbis a nagyon megnyert első forduló alapján erre lehet kövtkeztetni.

Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában - ismertette az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslésén alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint az államfő által alapított centrummozgalom 32,2 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel az 577 képviselői helyből 380-430-at, azaz abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek

egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot.

Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és közel 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője tud a második fordulóban mandátumot szerezni. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy lesz frakciójuk.

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882-jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól,

miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. A rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS