// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kelet-Európa első kerékpár-akadémiáját nyitotta meg Novák Eduárd

// HIRDETÉS

Románia egyetlen paralimpiai bajnoka Csíkszeredában tanítja a gyerekeket bringázni, versenyezni, egészségesen élni.

Románia történelmének egyetlen paralimpiai bajnoka, Novák Eduárd csütörtökön nyitotta meg Kelet-Európa első kerékpár-akadémiáját Csíkszeredában. A Novák Cycling Academy megnyitója előtt ügyességi versenyt is szerveztek a fiatal kerékpárosok számára, akik beiratkoztak a bajnok akadémiájára.

 

Novák Eduárd azt nyilatkozta a sajtónak, régi álma valósult meg, a projekt sikeréhez hozzájárulhat 30 éves sportolói tapasztalata, amelyből 15 évet kerékpárosként tudhat maga mögött. Elmondta, amikor kerékpározni kezdett, senki nem volt, aki megtaníthatta volna neki, hogyan üljön helyesen a kerékpáron, hogyan versenyezzen, az internetről tanult. Novák elmondta, a Novák Cycling Academy sportolóinak nem így kell megtanulniuk biciklizni, 

 

minden rendelkezésükre áll, hogy bajnokok lehessenek. 

„Az akadémia küldetése, hogy tehetséges sportolókat neveljen. Akik hivatásos kerékpárosok szeretnének lenni, a jól összeállított edzéstervek mellett nutricionisták, pszichológusok, fizioterapeuták segítségével fejlődhetnek. Az a cél, hogy ezek a gyerekek megkapják azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nagyon jó versenyző váljon belőlük és világbajnokságokon, olimpiákon versenyezhessenek” – nyilatkozta Novák Eduárd. 

 

A Csíkszeredában indított akadémiára egyelőre 17 gyerek iratkozott be, de 

 

néhány éven belül 50 sportolót szeretnének edzeni. 

„12 éves a projekt, vagyis három olimpiai ciklus. Úgy gondoljuk, hogy egy nyolc éves gyerek, aki ma kezdi a kerékpározást, 12 év alatt nemzetközi szintű versenyzővé nőheti ki magát, és reméljük, hogy a következő olimpián már lesz versenyzőnk Csíkszeredából” – mondta a paralimpiai bajnok. 

 

A Novák Cycling Academy nyitórendezvényén részt vett Románia egyetlen kontinentális kerékpáros csapata, a Tuşnad DRAG Cycling Team, amely idén változtatta meg elnevezését, miután szerződést írtak alá Bulgária egyik legnagyobb kerékpárgyártójával.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS