Igen sokoldalú alkotóval zárja az évszakot az Álljunk meg egy szóra.
Költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, főszerkesztő, egyetemi oktató, írószervezeti vezető és versmondási improvizátor: ez mind Karácsonyi Zsolt, aki az Álljunk meg egy szóra elnevezésű irodalmi rendezvénysorozat következő vendége lesz.
Karácsonyival május 25-én, csütörtök este 7 órától találkozhatunk a kolozsvári Bulgakov kávéházban, ahol – mint azt megszokhattuk – László Noémivel beszélget majd.
Karácsonyi Zsolt, mint azt sokan tudják, nemcsak remek versek, illetve változatos műfajú és témájú könyvek szerzője, hanem a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is, aktív irodalomszervező és a BBTE média tanszékének adjunktusa. Szerkesztői munkájával kapcsolatban mindenképp megemlítendő, hogy évekig ő szerkesztette a pályakezdő tehetségek egyik legfontosabb erdélyi fórumát, a Helikon A nagy Kilometrik című „fióklapját”.
Műfordítóként olyan román alkotók munkáit ültette át magyarra, mint Filip Florian, Mihai Măniuțiu, Matei Vișniec, Gabriel Liiceanu vagy Emil Cioran. Verseskötetei: Téli hadjárat (2001), Sárgapart (2003), A nagy Kilometrik (2006), Igazi nyár (2010), Ússz, Faust, ússz! (2010), Szabadnap (e-könyv, 2014), A Krím (2015).
Most minden kolozsvári irodalombarát tanúja lehet, hogyan úszik Faust a krími sárgapartra, míg igazi nyárba vált a téli hadjárat – azaz megállhat egy szóra Karácsonyi Zsolttal.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.