// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Friss vért hozott egy telefonos applikáció

// HIRDETÉS

800 új véradó regisztrált Kolozsváron.

Egy hónap alatt több mint 800 személy iratkozott fel Kolozsváron a véradók névjegyzékébe a donez450 telefonos alkalmazás segítségével. A feliratkozottak vállalják, hogy adnak vért, amikor szükség van a vércsoportjukra. Azért szerepel a 450 az alkalmazás nevében, mert a vérközpontokban egyszerre ennyi vért vesznek le a véradóktól (ebből 30 ml a véranalízisekhez szükséges).

 

Roxana Sălăgean, a donez450 applikáció kezdeményezője a Life Is Hard – Work Soft cégen belül, azt nyilatkozta szerdai sajtóértekezletén, hogy a névjegyzék nemcsak adattár azokról, akik vért adnának, hanem tájékoztató és nevelő jellegű platform is. 

 

„A platformnak két összetevője van. Az egyiket a véradók közössége alkotja, akik információkat kapnak a vérszükségletről, a másikat pedig a vérközpontok, amelyek követni tudják, hogy milyen vércsoportú véradók állnak rendelkezésre. A vérközpontok csak abban az esetben küldenek értesítést egy véradónak, ha éppen az ő vércsoportjának megfelelő vérre van szükség” – magyarázata Sălăgean. 

 

Hozzátette: a névjegyzékben nyilvántartott személyek számát idén 4000-re szeretnék növelni. A kezdeményezők úgy vélik: akciójuk megoldási mintául szolgálhat az egész országban tapasztalható vérhiányra. 

 

A sajtótájékoztatón jelen volt Adriana Sime is, a kolozsvári vérközpont igazgatója, aki tisztázta, hogy az applikáció adatbázisa nem azonos a Véradók eletronikus névjegyzékével, amelyet az egészségügyi minisztérium hozott létre az Országos Hematológiai Intézeten keresztül. Ezzel együtt nagyon értékeli a kezdeményezést és a véradás népszerűsítését, amit a donez450 csapata végez.

 

Az applikációban, illetve donez450.ro honlapon a véradó maga adja meg az adatait, a hematológiai intézet adatbázisába viszont minden véradónak a hivatalos adatai kerülnek be, amelyeket a vérközpontokban dolgoznak fel. A két adatbázis nincs összekötve, a hivatalos névjegyzék bizalmas adatokként kezeli az információkat, és nem adja meg harmadik félnek, mondta Adriana Sime.

 

Az applikáció honlapja szerint Románia lakosságának 2 százaléka ad vért, míg becslések szerint 60 százalék szorul vérátömlesztésre  életének adott pillanatában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS