// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A szenátus elfogadta az új egységes bértörvényt

// HIRDETÉS

A jogszabálytervezetet az RMDSZ is támogatta.

Megszavazta kedden a román szenátus azt az új egységes bértörvénynek nevezett jogszabálytervezetet, amely a közszférában öt év alatt átlagban 56 százalékkal emeli a fizetéseket.

A jogszabályt 85 szenátor támogatta, 10-en ellene szavaztak 12 tartózkodás mellett. A román kormánykoalíciót alkotó PSD és  ALDE, valamint az RMDSZ támogatta a jogszabályt, az ellenzéki pártok – a PNL, a PMP és az USR – fenntartásokat fogalmaztak meg vele szemben.

A bértörvényről szóló összefoglalónk itt olvasható.

Az első béremelések már július 1-jétől várhatók, ha a jogszabályt sikerül elfogadnia a parlamentnek. Ebben az esetben ugyanis a képviselőház rendelkezik ügydöntő jogkörrel. A román parlament alsóháza várhatóan június első felében fog szavazni a tervezetről, majd az államfőnek is ki kell hirdetnie.

A tervezet 2017 és 2022 között lépcsőzetesen, átlagban 56 százalékkal növeli a közalkalmazotti béreket. Az alacsony fizetések – például a kezdő tanároké és orvosoké – csaknem megkétszereződnek, a magasabb jövedelmek kisebb mértékben emelkednek. A jogszabály megállapítja, hogy a közszférában a legnagyobb fizetés maximum tizenkétszer lehet nagyobb a legalacsonyabbnál. Eddig tizenötszörös felső határ volt megállapítva.

A kormánykoalíciót alkotó pártok szerint a bértörvény módosítására azért van szükség, mert jelenleg komoly jövedelemkülönbségek figyelhetők meg különböző intézményekben dolgozó, azonos munkakört végző közalkalmazottak esetében. Emellett a hatóságok remélik, hogy a bérnöveléssel lassítható a lakosság külföldre vándorlása.

Az egységes bértörvényt az egyik fő kockázatnak tekinti az Európai Bizottság, amely hétfőn figyelmeztette Bukarestet, középtávon az államháztartás túllépheti a Brüsszellel szemben vállalt strukturális deficitet. Az uniós végrehajtó szerv szerint az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan elérheti a 3,5 százalékot, a jövő évben pedig a 3,7 százalékot. Bukarest 2,98 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt az idénre.

A nettó átlagbér 2342 lej volt márciusban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS