Erdélyben is bejelentette a kulturális örökség évét a magyar EB-biztos

Navracsics Kolozsváron: a sokszínűség, a nyelvtanulás és a kulturális örökség menő.
Hirdetés
Navracsics Tibor szerint kívánatos lenne, hogy az Európai Unió minden polgára az anyanyelve mellett már az iskolában megtanuljon még két európai nyelvet. Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa Kolozsváron beszélt erről az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusán tartott előadásában. 
 
Az ő portfóliójához tartozik az EU nyelvi sokszínűsége is, és ilyen minőségében bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását. „Az új nyelvek megtanulása segíti a kölcsönös megértést, és új perspektívákat nyit meg” –jelentette ki a biztos. Úgy vélte, a fiatalok számára azért is fontos a nyelvtanulás, mert ez elősegíti az elhelyezkedési lehetőségeiket a munkaerőpiacon. Megjegyezte: 
az EU-ban több mint hatvan regionális vagy kisebbségi nyelv létezik, amelyeket az unió mintegy 40 millió polgára beszél. 
Ezek státusát a nemzeti parlamentek határozzák meg, de az EB bátorítja a nyelvi sokszínűséget.
 
Navracsics Tibor azt is megemlítette, hogy az Európai Unió 2018-at a kulturális örökség évévé nyilvánította, és ez kiváló alkalom lesz arra, hogy a múlt tisztelete mellett az örökség jövőjéről és az ehhez való viszonyulásról is beszéljünk. Mindig elcsodálkozik, mondta, mennyire kreatív ötletekkel szembesül, amikor maguk a helyiek veszik kézbe épített örökségük védelmét.
 
Úgy vélte, a kulturális örökség megőrzése gazdasági hasznot is hajthat. Ez a terület közvetlenül több mint 300 ezer, közvetetten pedig 7,8 millió munkahelyet biztosít például a turizmusban. 
 
A kolozsvári FUEN-kongresszus külön fejezetet szentelt az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulásának az európai kulturális hagyatékhoz. Ebben Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta, Erdélyben a magyarok a többi itt lakó néppel együtt építették a ma műemléknek tekintett örökséget, ahogy Bartók Béla is mindegyik közösség népdalkincsét gyűjtötte. 
 
Ehhez képest a romániai kulturális minisztérium a kulturális örökség megőrzésére, felújítására szánt összeg mindössze egy százalékát fordítja magyar történelmi épületekre és épített örökségre, noha ezek az országos épített örökség 20 százalékát teszik ki – mondta Hegedüs.
A kultúra összeköti az embereket, és nem egészséges, ha egy ország a kisebbségei kultúráját veszélyforrásnak tekinti. 
Az alelnök elmondta: a román kormány akadályozta meg, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a védett szellemi kulturális örökségek listájára sorolja a csíksomlyói búcsút.

Hirdetés