Hiszen az ő nyaka körül is egyre szorul a hurok.
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője kerülte, hogy olyan kezdeményekhez társuljon, melyeket a jó körökben nem tudnak lenyelni. A közkegyelem, az amnesztia, a törvénykönyvek korruptak javára történő módosítása olyan témák, melyeket a párt elkötelezett embereire bízott, mert eleinte úgy számolt, hogy majd ők megmentik anélkül, hogy neki be kellene mocskolnia a kezeit.
Amikor ráébredt, hogy
mert a nyugati vezetők abban a pillanatban elszigetelnék, Liviu Dragnea a hajthatatlan demokrata szerepét kezdte magára ölteni. Azonnal sarokba állította Şerban Nicolae PSD-s szenátort, mert olyan módosítókat javasolt, melyek számos politikust, többek között Dragneát is megmentettek volna a börtöntől. Nicolaét nyilvánosan leszidták és leváltották a tisztségeiből: a jogi bizottság és a PSD-s szenátorok frakciójának éléről.
Liviu Dragnea kezdetben azt hitte, a 13. sz. rendelet majd gyorsan és hatékonyan megold sokat azokból a gondokból, melyek még mindig nem hagyják aludni. Akkor még a közkegyelem élharcosa volt, még akkor is, ha az egész felelősséget a Grindeanu-kabinet nyakába varrta. A tüntetések hetei alatt ráébredt, hogy nemcsak az utcákon lévő emberek tartják a rendelet szerzőjének, hanem a nyugati államok Bukarestbe akkreditált diplomatái is. Több helyről is, diplomatikusan, de könnyen megfejthető módon megmondták neki, hogy bármilyen jogi megoldás, mely megmentené a börtöntől a korruptakat, őt elfogadhatatlanná változtatná a nyugati hivatalosságok szemében.
Minden Bukarestben járó nyugati, de nemcsak nyugati politikai vezető kötelező módon találkozik Liviu Dragneával is, akit elismernek a kormánykoalíció vezetőjének és
Ez a politikai fontosság azonban fordítva is működik az euro-atlanti hivatalosságok esetében: ha Dragnea megmentése érdekében elfogadják a közkegyelemről szóló törvényt, akkor őt tekintik annak erkölcsi szerzőjének és ezért kerülni fogják a PSD vezetőjét.
A kezdetben a nyugati diplomatákkal, majd a Romániába érkezett európai, vagy jelentős államokból érkezett vezetőkkel folytatott találkozók legyezgették Liviu Dragnea hiúságát, ezektől fontosnak érezte magát és – talán – némileg kijuttatták az addigi periférikus helyzetéből. Ha már az asztalukhoz engedték, Dragnea nem akarja elveszíteni ezt a kiváltságot. Jól érzi magát a kikeményített szalvéták és a jól nevelt, őt számításba vevő emberek között. És tudja, hogy
De a fordítottja is lehetséges: egy letöltendő börtönbüntetésről szóló ítélet a Legfelsőbb Bíróság részéről a hivatallal való visszaélés ügyében. Ebben az esetben Liviu Dragnea végleg eltűnik a honi politikából. Vajon Dragnea hiúsága erősebb a túlélési ösztönénél, vagy még van egy ász az ingujjában? Mennyire hihető az, hogy a PSD-s vezető háttérbe szorítaná a jövőjét a nyugati diplomaták és hivatalosságok körében őt népszerűvé tevő „demokrata” szerepének kedvéért? Az utóbbi 20 évben betöltött köztisztségekben meggazdagodott, Dél-Amerikáig elérő vállalkozásokkal rendelkező Dragnea a pártnál sokkal többet veszíthet el, ha rosszul játszik. Lehet, hogy elmegy „horgászni”, ahogy azzal a párttársai megfenyegették, ha nem jönnek be az utóbbiak feje felett végzett számításai. Addig azonban úgy táncol majd, ahogy fütyülnek neki, a PSD pedig lemond a közkegyelemről, ahogy azt maga Dragnea javasolta.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők a Brassótól délre található Nagykőhavason, ahol számos medve jelenlétét jelentették az elmúlt időszakban is.
Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.