// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az Ecsetgyár nyerte meg a márkavitát

// HIRDETÉS

A régi Ecsetgyár Föderációnak adott igazat az EU szellemi tulajdont védő hivatala a kivált művészek alapította szervezettel szemben.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) szerint az Ecsetgyár Föderációt illeti az Ecsetgyár (Fabrica de Pensule) márkanév és a P betűs logó – adja hírül a Ziua de Cluj honlapja. Az Ecsetgyár Föderáció azután indított eljárást a hivatalnál a márkanév és a logo tulajdonjogáért, hogy azokat a 2016 elején az Ecsetgyárból kivált (az év végén ki is költözött) művészek még a kiválás előtt levédték a hazai (OSIM) majd az európai védjegyhivatalnál (OHIM) is.

 

A kortárs képzőművészeti központból kivált galériák és művészek 2016 elején létrehozták az Ecsetgyári Galériák és Művészek Föderációját, közülük három magánszemély 2015 novemberében levédte márkaként az Ecsetgyár nevet és a logót a hazai és az európai védjegyhivatalnál. A régi föderáció vezetése sérelmezte, hogy a márkát levédő művészek az ő tudtuk és beleegyezésük nélkül védte le a márkát, majd kötötte feltételhez a használatát, miközben az 2010 óta az Ecsetgyár Föderáció szellemi tulajdonát képezte. 

 

Az EUIPO több mint egy éves eljárás után idén április 3-án közölt ítélete szerint a márkát bejegyzők rosszhiszeműen jártak el, tudatában voltak annak, hogy az Ecsetgyár név a levédéskor már használatban volt. Az indoklás szerint az az érvük, hogy a logo a közösségé, elég tág, a három bejegyző nem tekinthető a közösség kizárólagos képviselőjének és a logo kizárólagos használójának. 

 

Az ügyben eljáró Cancellation Division arra jutott, hogy a logót bejegyző személyek kisajátították azt, miközben a logót már használta egy általuk ismert szervezet, ezzel megszegték a föderációval szembeni fair play kötelezettségét. A hivatal döntése ellen két hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az európai védjegyhivatal ezenkívül 1150 euró befizetésére is kötelezi a logót levédőket.

 

A hazai védjegyhivatal, az OSIM is nemrég hasonló döntésre jutott az itthoni eljárásban, írja a Ziua de Cluj.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS