Corneliu Coposu érteni vélte a magyar revizionizmust?

Corneliu Coposu a múlt század 80-as éveiben szoros kapcsolatot tartott fenn a román emigrációval és a Nyugatra távozni szándékozókkal. A romániai Securitate szoros megfigyelése alatt tartotta ezt a tevékenységet.

A Marin Pop Szilágy megyei történész, a zilahi Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum munkatársa által a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) aktái között felfedezett egyik feljegyzés szerint, Coposu „hallgatólagosan belement abba, hogy tájékoztassák, és néha konzultáljanak vele az országban maradt, vagy külföldre távozott volt politikai munkatársai álláspontjáról és jelenlegi helyzetéről, állítólag annak alapján, hogy csak ő tud nekik irányt mutatni.”

Bár a Securitate nagyítóval figyelte a tevékenységét, a Senior a száműzetésben élők több képviselőjével is találkozott Nyugatra távozásuk előtt, akiknek azt mondta, tájékoztassák a külföldre távozott románokat arról, hogy az idehaza maradt nemzeti parasztpártiak nehéz helyzetben vannak, hogy idehaza különféle kényszerítő eszközöket alkalmaznak, mint például a számos ágazatra vonatkozó elhelyezkedési tilalmak, az alacsony nyugdíjak, sőt akár a börtönbüntetés is.

Egy fiatal lányon keresztül az AEÁ-ba küldött üzenet

Corneliu Coposu és barátai, annak érdekében, hogy fenntartsák a kapcsolatot a Nyugattal, ahonnan a nagy változást és a kelet-európai totalitárius rezsimek végét várták, mindenféle módszerekkel kísérleteztek, hogy ne hívják fel magukra a Securitate figyelmét. Ennek megfelelően, amikor arról értesültek, hogy 1986 júliusában két Egyesült Államokban letelepedett fiatal testvérpár meglátogatja Romániában élő nagyszüleit, a nagy politikus és Constantinescu Klaps megállapodnak, hogy a testvérpár idősebb tagján, Anca Bazilescun keresztül küldenek üzenetet a román emigrációnak. Marin Pop történész szerint, Klaps ezért találkozott vele az Ikon-kertben (Grădina Icoanei), ahol fel kívánta készíteni, hogy milyen adatokat kell megjegyeznie és továbbítania az AEÁ-ban letelepedett barátjuknak, Alexandru Bratunak.

A Securitate archívumában őrzött és a Szilágy megyei történész által felfedezett másik dokumentum szerint, Corneliu Coposu üzenete a következő volt:

„A jövendőbeli (nemzeti parasztpárti – a szerz.) szervezet alapja itt van, nem ott. Meg vagyunk döbbenve és fel vagyunk háborodva, hogy miközben az összes többi emigráció szolidáris, csak a románok keltenek olyan nevetséges benyomást, hogy közröhej tárgyává válnak, a hivatalos szervek nem állnak velük szóba. Vagyis,

ha valamilyen magyar kérdésről van szó, akkor a Fehér Ház a magyar emigrációval konzultál.

Ha román kérdésről van szó, akkor mintha a románok nem is léteztek volna, vagyis semmibe veszik őket! A szolidaritás kérdését nem a politikai ügyekre kell érteni, hanem minden külföldön élő románnak egyet kellene értenie egy minimális platformmal, mint például Románia szuverenitásával, függetlenségével és etnikai határaival, vagyis a trianoni Romániával, egy demokratikus alkotmányos rezsimmel. Ez utóbbi ponthoz tartozik a kommunizmus elleni, vagyis egy igazi demokrácia bevezetése érdekében folytatott harc is. Ha ezekre a pontokra korlátozódnak, akkor nincs olyan külföldön élő román, aki ne fogadhatná el ezeket, mert a monarchia kérdéséről nincs szó, hogy a republikánusok, a besszarábiaiak és az erdélyiek is csatlakozhassanak, a zsidókat is beleértve”.

A nagy politikus azt kérte, hogy amennyiben nem értenek egyet ezekkel az álláspontokkal, „közöljék velük, hogy az itthoniak megvetik őket, mert nem csinálnak semmit”. A feljegyzésben utalás van Coposu javaslatára, hogy a külföldön élő románok adjanak ki egy folyóiratot, melynek hasábjain semlegesíthetik a magyar revizionista propagandát és támogathatják a szovjetellenes propagandát. „A Securitate szervei, Ioan Romaşcanu őrnagyon és Ioan Badea szaktiszten keresztül mindenféle terveket készítettek annak érdekében, hogy az üzenet ne jusson ki, vagy eltorzítva jusson ki Nyugatra, melyben Coposu és Klaps a román diaszpórán belüli nézetkülönbségeket bírálják”, mondja még Marin Pop.

A CNSAS-nál őrzött dokumentumok felszínre hozták annak a levelezésnek egy részét, melyet Coposu a román diaszpóra két meghatározó vezetőjével, a Londonban élő Ion Raţiuval és a kölni Vasile Măcărescuval folytatott. Az általuk küldött levelekből kiderül az emigrációnak az a vágya, hogy

minél nagyobb legyen az egység az antikommunista és hazafias tevékenységekben,

mely emigrációt azonban a Securitate szervei szoros megfigyelés alatt tartottak és „segítettek” neki minél megosztottabbaknak lenni.

Coposu egyik, 1986. november 18-án Ion Raţiunak küldött levelében az előbbi tudomására hozza az otthoni románok felháborodását és aggodalmát „a magyar revizionista propaganda nyugati mérete” miatt, amivel a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű műsoraira utalt.

„A Nyugaton élő magyar kivándoroltak revizionista agitációi közismertek és bár elítélendők, bizonyos mértékig érthetők. Ami viszont nehezebben érthető: ezek a románok számára bántó agitálások még egy Egyesült Államok Kongresszusa által pénzügyileg támogatott rádióadó műsoraiba is integrálódtak. Más szavakkal, a külföldön élő úgynevezett antikommunista magyarok az amerikaiak pénzén folytatnak románellenes (nem kommunistaellenes!) propagandát. Nem tudom, hogy ez a furcsa helyzet ismeretes-e a külföldön élő románok köreiben, vagy megfelelő jelentőséget tulajdonítanak-e neki”, figyelmeztetett a Senior.

Bírálta a Szabad Európás magyarok „igazságtalan” viselkedését

A rádió műsorának egyes rovataira is felhívta a figyelmet, melyekben a román népet megszégyenítették és meghamisították Románia történelmét. „Nem lehet indok sem a túlzásokra, sem az áltörténelmi fantáziákra, sem az adatok, a helyzetek és az események meghamisításaira, főleg, ha ezek egy olyan műsoradón keresztül hangzanak el, melynek nem egy új revizionista hullám támogatása a feladata”, írta Coposu, arra kérve londoni barátját, hogy forduljon az Egyesült Államok Kongresszusához a Szabad Európa adó magyar alkalmazottainak „történelmi tényekkel és a román nép méltóságával szemben igazságtalan, gyakran tiszteletlen és szinte állandóan féktelen” viselkedésének visszafogása érdekében. „Azt hiszem, itt lenne az ideje, hogy véget érjenek az ilyenfajta megnyilvánulások, melyek a lehető legnagyobb mértékben zavarnak minden románt, hitvallásuktól és politikai irányultságuktól függetlenül”, vélekedett a nagy parasztpárti.

Egy 1989. április 28-i levelében, melyet Vasile Măcărescunak küldött és melyet Marin Pop a CNSAS-nál fedezett fel, a szilágysági politikus gratulált neki azon „figyelemre méltó” igyekezete miatt, melynek célja semlegesíteni „a magyar revizionista propagandát, a hazánkkal és a román történelemmel szemben megfogalmazott rágalmak és túlzások áradatát”. Coposu kitért a diaszpórában élőkkel fenntartott levelezésében számos alkalommal megfogalmazott javaslatára is, hogy „el kellene érni az összes román, hitvallástól és politikai irányvonaltó független összefogását bizonyos mindenki számára közös elvek mentén, melyek alapján létrehozhatnának egy egyhangúlag elfogadott és az ország ellenségei által kirobbantott intenzív propaganda kivédését szolgáló román megnyilvánulásokat generáló minimális elsődleges cselekvési platformot. A kérdéses platform alapelvei, véleményem szerint, a következők lehetnének: az ország teljes mértékű függetlensége és szuverenitása; az 1938-as határok sérthetetlensége; a demokratikus intézmények által biztosított alapvető szabadságok és emberi jogok minden együttélő nemzetiség számára”.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.