// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Brüsszel összes mecsete a szélsőségesek kezében van

// HIRDETÉS

Ezt állítja a belga főváros polgármestere, aki szerint ezen a helyzeten változtatni kell.

Az iszlám szélsőséges irányzatát követő szalafisták kezében vannak a brüsszeli mecsetek, amin változtatni kell, olyan imaházakra van szükség, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak – jelentette ki Yvan Mayeur, a belga főváros polgármestere a De Morgen című napilapnak adott szerdai interjújában.

Elismerte, hogy a városban még mindig problémát jelent a radikális iszlamizmus, ugyanakkor tagadta, hogy Brüsszel lenne a „dzsihád fővárosa”, mint az a nemzetközi sajtóban elterjedt a pontosan egy évvel ezelőtt történt belgiumi és az azokat megelőző franciaországi terrortámadásokat követően.

„Belgiumban a dzsihadizmus Antwerpenben kezdődött, majd átterjedt Vilvoordéra, Molenbeekre és Brüsszel északi részére” – mondta Mayeur a belga újságnak.

Hozzátette azonban, hogy a terrorizmus olyan probléma, amely Európa egészét érinti. „Ne feledjék a párizsi, a nizzai és a berlini eseményeket. Ha ez egyedül Brüsszel problémája lenne, akkor már megoldottuk volna” – fogalmazott.

A polgármester gyorsan hozzátette, hogy nem kizárólag a szélsőséges iszlamistáktól kell félni, hanem a radikalizmustól általánosságban. „A mai világban terjedőben vannak a szélsőségek. Az olyanok, mint Donald Trump, Marine Le Pen és Vlagyimir Putyin is szélsőségesek” – vélekedett.

Yvan Mayeur emellett elmondta, a kormány által bejelentett fokozott biztonsági intézkedések ellenére továbbra is létszámhiánnyal küzd a brüsszeli rendőrség.

A demokratikus berendezkedést elutasító, a saría jogrenden alapuló állam kiépítésére törekvő szalafizmus az iszlám szunnita ágának egy különösen szigorú irányzata, amely „a tiszta tanítást” hirdeti, a jámbor ősöket állítja példaképül a híveknek. Szülőföldje Szaúd-Arábia. A szalafisták jelentős része elutasítja az erőszakot, de például az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet sok vezetője azt állítja, hogy a szalafista tanokból nyert ihletet.

A tavaly márciusi brüsszeli terrortámadások után erősödött az a közvélekedés, hogy a radikalizálódás részben annak is a számlájára írható, hogy az 1960-as évek végétől kezdve jellemzően szaúdi hitszónokok irányították az iszlám hitéletet Belgiumban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS