Az ELTE keretében működő Romakép Műhely segítségével tettünk egy virtuális utazást az előítéletek elleni kampányok kreatív világában.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) média tanszékének keretében az oktatók és az egyetemi hallgatók közös projektjeként 2011-ben megalakult a Romakép Műhely. Ez egy olyan, az élénk vitáktól sem elzárkózó kritikai képelemző közösség, mely kifejezetten a romák képi megjelenítésére fókuszál.
A filmklubként indult csoportosulás azóta számos, az egyetemen túlmutató programmal tágította kereteit, már csak azáltal is, hogy a műhelymunkához romakutatók, valamint a dokumentumfilmes vagy a romákkal kapcsolatos társadalmi kérdések iránt érdeklődők is csatlakoztak.
Müllner András magyaráz a kolozsvári közönségnek
A műhely működésébe a napokban Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézete magyar tagozatán is betekintést kaphattunk, ahol Müllner András egyetemi docens (ELTE) és meghívottai – Fosztó László néprajzkutató, szociálantropológus, Kádár Magor kommunikációkutató és Szántai János író, producer, a Főtér.ro munkatársa – beszélgetett. Moderált Deák Gergő és Jakabos Orsolya.
Müllner András bevezetőjében a Romakép Műhely fontosabb kutatásait ismertette, majd egy rasszizmusellenes rövidfilmekből álló válogatás levetítése után arra kereste a választ a meghívottakkal, hogy
Nem hiányozhatott a válogatásból a Roma Oktatási Alap pár évvel ezelőtt készített, de az interneten a mai napig népszerű kampányvideója, melyben slammelő romák mondják el, miért érdemes a tanulást választani. Bár a „Küzdjé' magadé, ne fossá'!” rövid időn belül szállóigévé vált, ennek a kampánynak is – mint az összes többinek – a jó szándék ellenére vannak hibái, hiszen eleve abból a sztereotípiából indul ki, hogy a romák nem szeretnek tanulni.
A beszélgetés résztvevői egyet értettek abban, hogy egy jó tartalom, mely virálissá válik az internetes felületeken, lényegretörő és egyértelmű üzenettel csap oda. Nem mindegy, hogy ezekben például szót kapnak-e a kirekesztett csoportok tagjai, vagy csak alárendelt helyzetből tekintenek a megbélyegzésre, ahogy például ebben a
">repülőgépes jelenetben történik (mint később elhangzott, nem is annyira elrugaszkodott a valóságtól ez a kisfilm, hiszen gyakran megtörténik a repülőkön, hogy egy utas nem szeretne afroamerikai személy mellett utazni).
Egy másik példa ami a témában rejlő kockázatokra világít rá, amikor egyes videók azzal próbálnak hatást elérni, hogy ráerősítenek bizonyos sztereotípiákra – pl. a romák lopnak, a feketék veszélyesek, stb. Ezek gyakran
Fosztó László arra mutatott rá, hogy a stigmatizáció jelenségében az egyik téves alapfeltevés, hogy mások jobban tudják a megbélyegzett személyről, hogy ki ő, mint saját maga. Ebből születnek azok a kampányok, melyek a stigmákat az ellentétükbe kívánják fordítani. Müllner András szerint is fontos az, hogy a kirekesztett csoportok számára akár regionális szinteken lehetőséget teremtsenek az öndefinícióra.
A beszélgetés egyik érdemi vitája a gyerekek szerepeltetése körül alakult ki. Müllner András szerint a film készítői talán úgy gondolják, hogy a minél erősebb érzelmi hatás kiváltása érdekében megengedett a gyerekek traumatizálódásának ábrázolása. Kádár Magor úgy vélekedett, ez gusztustalan érzelmi zsarolást jelent. A reklámipar jól bevált receptje a nők, a gyerekek és az állatok szerepeltetése, ami garantált sikert jelent, azonban nem szabad elfeledni a morális kérdéseket, különösen ha az előítéletek leküzdése a cél.
Szántai János, aki elsősorban a filmes szempontokat ismertette, arról beszélt, hogy egy jó filmes stáb sokat dobhat egy-egy alkotás minőségén, de természetesen az is fontos, hogy kompakt, rövid üzenete legyen egy klipnek. Nem mindegy, hogy ki kire néz, a tekintetek hogyan találkoznak, mint ahogy az sem, hogy ha például amatőr színészekkel dolgozik a filmes, akkor az illető mennyire mozog otthonosan abban a helyzetben, amit el kell játszania.
Felmerült a kérdés, a negatív észrevételek ismeretében hogyan lehet a romák kirekesztését tematizálni helyes módon. Müllner András úgy vélekedett, hogy érdemes figyelmet fordítani az identitáserősítésre, például roma származású hősök (ld. az 1956-os szabadságharcban elesett
">Szabó „Kócos” Ilona) bemutatásával. A romák alig olvashatnak magukról a könyvekben, a világot „fehér” szempontból ismerik. Ezért
A rasszizmus kérdését elemi szinten megragadó, pozitív példaként beszéltek a meghívottak arról a szintén virálissá váló
">videóról, melyben nemzetiségükre büszke önkénteseken végeztek DNS-tesztet, melynek nyomán kiderül, az illetők színesebb családfával rendelkeznek, mint hitték. A másik pozitív példaként kerül szóba az a
">videó, melyben különböző nemzetiségű, vallású, bőrszínű, érdeklődésű emberekről derült ki, hogy mindegyikőjükben van valami közös, így külön csoportokat alkotnak azok, akik szeretnek táncolni, akik az iskola bohócai voltak, vagy akik láttak már földönkívülit.
Az eredeti kérdésre visszakanyarodva, végezetül az egyik egyetemista magvas hozzászólását idézzük, mellyel teljes mértékben egyet tudunk érteni. Hogyan lehet tehát felnyitni a szemeket a rasszizmussal szemben? Egyszerű: csináljanak jobb filmeket!
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.