// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ügyészségi eljárás indult a gépkarabélyos PSD-képviselő ellen

// HIRDETÉS

Azért viccnek egy kicsit durva, ha valaki azt nyilatkozza: bármikor kimenne az utcára lövöldözni.

A közrend és nyugalom megzavarása miatt hivatalból bűnvádi eljárást indított a legfőbb ügyészség Cătălin Rădulescu szociáldemokrata képviselő nyilatkozataival kapcsolatban.  A hírt szerdán a legfőbb ügyészség sajtóirodája is megerősítette.

Mint ismeretes, Rădulescu a kormányellenes tüntetések kapcsán arról beszélt: vízágyúval oszlatná szét a tüntetőket, és megjegyezte: a forradalom idejéről megőrizte AKM gépkarabélyát, és ha úgy tartja kedve, kimegy a térre, és lövöldözni kezd.

Cătălin Rădulescu kedden azt nyilatkozta: százötven halálos fenyegetést kapott, miután megjelent a vele készült interjú egy központi napilapban.

„Az Adevărulban megjelent interjú után 150 halálos fenyegetést kaptam. (...)Ezért ma reggel felhívtam az ügyvédeimet, és bűnvádi feljelentést tettem, mert a 150 személynek ismerem a nevét, és a büntető törvénykönyv szerint 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés róható ki halálos fenyegetés miatt' - mondta a parlamentben a szociáldemokrata képviselő.

Cătălin Rădulescu azt is kijelentette: fegyvergyűjtő, és - habár életében nem sütött el még fegyvert - ha újra „kommunizmus, sztálinizmus, hitlerizmus vagy valami hasonló" ütné fel a fejét az országban, ő „fegyverrel megy ki az utcára".

„A forradalom alatt is így mentem ki az utcára, a kommunista rezsim ellen, akkor is azokért az eszmékért harcoltam, mint most: az emberi szabadságért és jogokért" - mondta a szociáldemokrata képviselő.

Nyilatkozata után a rendőrség hivatalból vizsgálatot indított. Az Argeş megyei rendőrfelügyelőség közleményben tudatta, hogy ellenőrzésekbe kezdett, miután „egy közszereplő azt nyilatkozta a nyilvánosság előtt, hogy tűzfegyvert használt."

Rădulescu ellen az 1989 December 21. forradalmár-egyesület is feljelentést tett, indoklásuk szerint azért, mert több  Argeş megyei szemtanú is megerősítette: az 1990-es bányászjárás idején segédkezett paramilitáris alakulatok Bukarestbe utaztatásában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS