Lucian Boia metsző iróniával ír a Román Akadémia habzó szájú nacionalizmusáról és kőbunkó ostobaságáról. Ja, tudóshoz „nem méltó” humorral is!
Ha még nem hallottak a Román Akadémiáról (sok román összetéveszti Oprea tábornok Akadémiájával vagy a Rendőrakadémiával), biztosíthatom önöket, hogy mostantól kezdve hallani fognak. Az Akadémia munkához látott. A cél nemes: a nemzet megmentése. Országnak ellenségei véssétek az eszetekben és rettegjetek. Ez már nem vicc: az Akadémia menti meg Romániát.
Furcsa módon sem a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a CIA, sem a Moszad nem vette észre, mi készül Románia ellen. Az összeesküvést egy mára történelmivé vált Felhívásban írták le és ítélték el, melyet az Akadémia tagjainak nagyjából fele írt alá és hirdetett meg Identitás, szuverenitás és nemzeti egység címmel. A lelepleződött összeesküvők menekültek, amerre csak tudtak, már nyomuk sincs, mintha semmi sem történt volna. Mi tudjuk, hogy majdnem megtörtént, feketén fehéren benne van az akadémikusok Felhívásában.
A Felhívás a közvetlenül „a román állam és nép ellen” irányuló akciók között az első helyen említi „a történelem tendenciózus, vázlatos vagy éppenséggel misztifikáló átírását”. Azt követeli az „illetékes intézményektől”, hogy „őrködjenek és lépjenek fel a megelőzés, az elhárítás érdekében, amikor törvénysértés történik, hogy megbüntessék a Románia identitása, szuverenitása és nemzeti egysége elleni összes diverziót és agressziót”.
Ha azt állítom, például, hogy Boirebisztasz (Burebista) nem igazán rendelkezett román nemzettudattal, akkor a sorok között olvasni tudók azonnal megértik, mire akar kilyukadni egy ilyenfajta kijelentés: a dák állam nemzeti kohéziójának minimalizálásával valójában Románia mai egységére mérek csapást. És akkor? Akkor majd meglátjátok. Közbe fognak lépni az „illetékes intézmények”. Megelőzni már nem tudják. Elhárítani talán, nem tudom miként, legyen ez az ő dolguk. És bármit is mondanak, úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha megbüntetnének. Mit szólnak hozzá: két év felfüggesztett? Mint Dragnea úrnak, megtiszteltetésnek érezném. De a híres politikussal ellentétben megígérem, hogy nem leszek visszaeső. Kész, okultam belőle. Igazuk van: Boirebisztasz egy nagy Román volt!
Azt viszont nem tudom, hogy a brüsszeli urak ennyire könnyen megússzák-e majd. Egyértelműen bűnösök Románia szuverenitásának csorbításában. Juncker úr, Tusk úr és a többiek, szorul a kapca. Négy év, letöltendő, ennyit jósolok. Ha a mi börtöneink nem tetszenek, választhatnak egy belgát.
Ezúttal egy Románia fejlesztésére vonatkozó tervvel, vagy valami ilyesmivel álltak elő. Ennek központi eleme (legalábbis ezt láttam a tévében) az, hogy meg kell akadályozni a fiatalok külföldre távozását. Nagyon jó, jöjjön meg egy kicsit az eszük és aztán majd meglátjuk, hogy adunk-e nekik útlevelet, vagy sem. Pontosabban a különböző egyetemek végzőseiről van szó, akik tanulmányaik végén hanyatt-homlok menekülnek az országból.
Az akadémikusok azt állítják, hogy mivel a román állam pénzt költött a képzésükre, ittmaradásra kell őket kényszeríteni. Köröztessék őket a határátkelőknél! Vagy, alternatív megoldásként, ha mindenáron távozni akarnak, menjenek a fenébe, ne is halljunk többé róluk, de előtte fizessék vissza az utolsó garasig a képzésük költségét.
Ezt a megoldást méltányosnak tartom, és azt javasolom, tegyük általánossá. Ne csak az egyetemeket elvégzőkre alkalmazzák, hanem minden románra, arra a hárommillióra, vagy ki tudja mennyire, akik már elmentek, vagy még ezután mennek majd el. Mindnyájan Romániában végezték a tanulmányaikat, ha nem egyetemet, akkor legalább a közép-, vagy általános iskolát. Mindenki fizessen vissza mindent, amit kell. Ha nem, akkor jöjjenek csak szépen vissza Romániába, mert így is elég alacsony errefelé a munkanélküliség.
Meghalok a kíváncsiságtól: vajon mit készít elő számunkra az Akadémia a jövő hétre?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.