Lucian Boia metsző iróniával ír a Román Akadémia habzó szájú nacionalizmusáról és kőbunkó ostobaságáról. Ja, tudóshoz „nem méltó” humorral is!
Ha még nem hallottak a Román Akadémiáról (sok román összetéveszti Oprea tábornok Akadémiájával vagy a Rendőrakadémiával), biztosíthatom önöket, hogy mostantól kezdve hallani fognak. Az Akadémia munkához látott. A cél nemes: a nemzet megmentése. Országnak ellenségei véssétek az eszetekben és rettegjetek. Ez már nem vicc: az Akadémia menti meg Romániát.
Furcsa módon sem a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a CIA, sem a Moszad nem vette észre, mi készül Románia ellen. Az összeesküvést egy mára történelmivé vált Felhívásban írták le és ítélték el, melyet az Akadémia tagjainak nagyjából fele írt alá és hirdetett meg Identitás, szuverenitás és nemzeti egység címmel. A lelepleződött összeesküvők menekültek, amerre csak tudtak, már nyomuk sincs, mintha semmi sem történt volna. Mi tudjuk, hogy majdnem megtörtént, feketén fehéren benne van az akadémikusok Felhívásában.
A Felhívás a közvetlenül „a román állam és nép ellen” irányuló akciók között az első helyen említi „a történelem tendenciózus, vázlatos vagy éppenséggel misztifikáló átírását”. Azt követeli az „illetékes intézményektől”, hogy „őrködjenek és lépjenek fel a megelőzés, az elhárítás érdekében, amikor törvénysértés történik, hogy megbüntessék a Románia identitása, szuverenitása és nemzeti egysége elleni összes diverziót és agressziót”.
Ha azt állítom, például, hogy Boirebisztasz (Burebista) nem igazán rendelkezett román nemzettudattal, akkor a sorok között olvasni tudók azonnal megértik, mire akar kilyukadni egy ilyenfajta kijelentés: a dák állam nemzeti kohéziójának minimalizálásával valójában Románia mai egységére mérek csapást. És akkor? Akkor majd meglátjátok. Közbe fognak lépni az „illetékes intézmények”. Megelőzni már nem tudják. Elhárítani talán, nem tudom miként, legyen ez az ő dolguk. És bármit is mondanak, úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha megbüntetnének. Mit szólnak hozzá: két év felfüggesztett? Mint Dragnea úrnak, megtiszteltetésnek érezném. De a híres politikussal ellentétben megígérem, hogy nem leszek visszaeső. Kész, okultam belőle. Igazuk van: Boirebisztasz egy nagy Román volt!
Azt viszont nem tudom, hogy a brüsszeli urak ennyire könnyen megússzák-e majd. Egyértelműen bűnösök Románia szuverenitásának csorbításában. Juncker úr, Tusk úr és a többiek, szorul a kapca. Négy év, letöltendő, ennyit jósolok. Ha a mi börtöneink nem tetszenek, választhatnak egy belgát.
Ezúttal egy Románia fejlesztésére vonatkozó tervvel, vagy valami ilyesmivel álltak elő. Ennek központi eleme (legalábbis ezt láttam a tévében) az, hogy meg kell akadályozni a fiatalok külföldre távozását. Nagyon jó, jöjjön meg egy kicsit az eszük és aztán majd meglátjuk, hogy adunk-e nekik útlevelet, vagy sem. Pontosabban a különböző egyetemek végzőseiről van szó, akik tanulmányaik végén hanyatt-homlok menekülnek az országból.
Az akadémikusok azt állítják, hogy mivel a román állam pénzt költött a képzésükre, ittmaradásra kell őket kényszeríteni. Köröztessék őket a határátkelőknél! Vagy, alternatív megoldásként, ha mindenáron távozni akarnak, menjenek a fenébe, ne is halljunk többé róluk, de előtte fizessék vissza az utolsó garasig a képzésük költségét.
Ezt a megoldást méltányosnak tartom, és azt javasolom, tegyük általánossá. Ne csak az egyetemeket elvégzőkre alkalmazzák, hanem minden románra, arra a hárommillióra, vagy ki tudja mennyire, akik már elmentek, vagy még ezután mennek majd el. Mindnyájan Romániában végezték a tanulmányaikat, ha nem egyetemet, akkor legalább a közép-, vagy általános iskolát. Mindenki fizessen vissza mindent, amit kell. Ha nem, akkor jöjjenek csak szépen vissza Romániába, mert így is elég alacsony errefelé a munkanélküliség.
Meghalok a kíváncsiságtól: vajon mit készít elő számunkra az Akadémia a jövő hétre?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.