// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az Akadémia menti meg Romániát

// HIRDETÉS

Lucian Boia metsző iróniával ír a Román Akadémia habzó szájú nacionalizmusáról és kőbunkó ostobaságáról. Ja, tudóshoz „nem méltó” humorral is!

Ha még nem hallottak a Román Akadémiáról (sok román összetéveszti Oprea tábornok Akadémiájával vagy a Rendőrakadémiával), biztosíthatom önöket, hogy mostantól kezdve hallani fognak. Az Akadémia munkához látott. A cél nemes: a nemzet megmentése. Országnak ellenségei véssétek az eszetekben és rettegjetek. Ez már nem vicc: az Akadémia menti meg Romániát. 

Önök észre sem vették, de az ország néhány hete a szétesés küszöbén állt.

Furcsa módon sem a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a CIA, sem a Moszad nem vette észre, mi készül Románia ellen. Az összeesküvést egy mára történelmivé vált Felhívásban írták le és ítélték el, melyet az Akadémia tagjainak nagyjából fele írt alá és hirdetett meg Identitás, szuverenitás és nemzeti egység címmel. A lelepleződött összeesküvők menekültek, amerre csak tudtak, már nyomuk sincs, mintha semmi sem történt volna. Mi tudjuk, hogy majdnem megtörtént, feketén fehéren benne van az akadémikusok Felhívásában.

A Felhívás a közvetlenül „a román állam és nép ellen” irányuló akciók között az első helyen említi „a történelem tendenciózus, vázlatos vagy éppenséggel misztifikáló átírását”. Azt követeli az „illetékes intézményektől”, hogy „őrködjenek és lépjenek fel a megelőzés, az elhárítás érdekében, amikor törvénysértés történik, hogy megbüntessék a Románia identitása, szuverenitása és nemzeti egysége elleni összes diverziót és agressziót”.

Más szóval, börtönbe a misztifikáló történészekkel!

Ha azt állítom, például, hogy Boirebisztasz (Burebista) nem igazán rendelkezett román nemzettudattal, akkor a sorok között olvasni tudók azonnal megértik, mire akar kilyukadni egy ilyenfajta kijelentés: a dák állam nemzeti kohéziójának minimalizálásával valójában Románia mai egységére mérek csapást. És akkor? Akkor majd meglátjátok. Közbe fognak lépni az „illetékes intézmények”. Megelőzni már nem tudják. Elhárítani talán, nem tudom miként, legyen ez az ő dolguk. És bármit is mondanak, úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha megbüntetnének. Mit szólnak hozzá: két év felfüggesztett? Mint Dragnea úrnak, megtiszteltetésnek érezném. De a híres politikussal ellentétben megígérem, hogy nem leszek visszaeső. Kész, okultam belőle. Igazuk van: Boirebisztasz egy nagy Román volt!

Azt viszont nem tudom, hogy a brüsszeli urak ennyire könnyen megússzák-e majd. Egyértelműen bűnösök Románia szuverenitásának csorbításában. Juncker úr, Tusk úr és a többiek, szorul a kapca. Négy év, letöltendő, ennyit jósolok. Ha a mi börtöneink nem tetszenek, választhatnak egy belgát.

Még el sem tűntek a híres Felhívás visszhangjai és az Akadémia újra lecsap.

Ezúttal egy Románia fejlesztésére vonatkozó tervvel, vagy valami ilyesmivel álltak elő. Ennek központi eleme (legalábbis ezt láttam a tévében) az, hogy meg kell akadályozni a fiatalok külföldre távozását. Nagyon jó, jöjjön meg egy kicsit az eszük és aztán majd meglátjuk, hogy adunk-e nekik útlevelet, vagy sem. Pontosabban a különböző egyetemek végzőseiről van szó, akik tanulmányaik végén hanyatt-homlok menekülnek az országból.

Az akadémikusok azt állítják, hogy mivel a román állam pénzt költött a képzésükre, ittmaradásra kell őket kényszeríteni. Köröztessék őket a határátkelőknél! Vagy, alternatív megoldásként, ha mindenáron távozni akarnak, menjenek a fenébe, ne is halljunk többé róluk, de előtte fizessék vissza az utolsó garasig a képzésük költségét.

Ezt a megoldást méltányosnak tartom, és azt javasolom, tegyük általánossá. Ne csak az egyetemeket elvégzőkre alkalmazzák, hanem minden románra, arra a hárommillióra, vagy ki tudja mennyire, akik már elmentek, vagy még ezután mennek majd el. Mindnyájan Romániában végezték a tanulmányaikat, ha nem egyetemet, akkor legalább a közép-, vagy általános iskolát. Mindenki fizessen vissza mindent, amit kell. Ha nem, akkor jöjjenek csak szépen vissza Romániába, mert így is elég alacsony errefelé a munkanélküliség.

Meghalok a kíváncsiságtól: vajon mit készít elő számunkra az Akadémia a jövő hétre?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS