// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Az Akadémia menti meg Romániát

// HIRDETÉS

Lucian Boia metsző iróniával ír a Román Akadémia habzó szájú nacionalizmusáról és kőbunkó ostobaságáról. Ja, tudóshoz „nem méltó” humorral is!

Ha még nem hallottak a Román Akadémiáról (sok román összetéveszti Oprea tábornok Akadémiájával vagy a Rendőrakadémiával), biztosíthatom önöket, hogy mostantól kezdve hallani fognak. Az Akadémia munkához látott. A cél nemes: a nemzet megmentése. Országnak ellenségei véssétek az eszetekben és rettegjetek. Ez már nem vicc: az Akadémia menti meg Romániát. 

Önök észre sem vették, de az ország néhány hete a szétesés küszöbén állt.

Furcsa módon sem a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.), sem a CIA, sem a Moszad nem vette észre, mi készül Románia ellen. Az összeesküvést egy mára történelmivé vált Felhívásban írták le és ítélték el, melyet az Akadémia tagjainak nagyjából fele írt alá és hirdetett meg Identitás, szuverenitás és nemzeti egység címmel. A lelepleződött összeesküvők menekültek, amerre csak tudtak, már nyomuk sincs, mintha semmi sem történt volna. Mi tudjuk, hogy majdnem megtörtént, feketén fehéren benne van az akadémikusok Felhívásában.

A Felhívás a közvetlenül „a román állam és nép ellen” irányuló akciók között az első helyen említi „a történelem tendenciózus, vázlatos vagy éppenséggel misztifikáló átírását”. Azt követeli az „illetékes intézményektől”, hogy „őrködjenek és lépjenek fel a megelőzés, az elhárítás érdekében, amikor törvénysértés történik, hogy megbüntessék a Románia identitása, szuverenitása és nemzeti egysége elleni összes diverziót és agressziót”.

Más szóval, börtönbe a misztifikáló történészekkel!

Ha azt állítom, például, hogy Boirebisztasz (Burebista) nem igazán rendelkezett román nemzettudattal, akkor a sorok között olvasni tudók azonnal megértik, mire akar kilyukadni egy ilyenfajta kijelentés: a dák állam nemzeti kohéziójának minimalizálásával valójában Románia mai egységére mérek csapást. És akkor? Akkor majd meglátjátok. Közbe fognak lépni az „illetékes intézmények”. Megelőzni már nem tudják. Elhárítani talán, nem tudom miként, legyen ez az ő dolguk. És bármit is mondanak, úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha megbüntetnének. Mit szólnak hozzá: két év felfüggesztett? Mint Dragnea úrnak, megtiszteltetésnek érezném. De a híres politikussal ellentétben megígérem, hogy nem leszek visszaeső. Kész, okultam belőle. Igazuk van: Boirebisztasz egy nagy Román volt!

Azt viszont nem tudom, hogy a brüsszeli urak ennyire könnyen megússzák-e majd. Egyértelműen bűnösök Románia szuverenitásának csorbításában. Juncker úr, Tusk úr és a többiek, szorul a kapca. Négy év, letöltendő, ennyit jósolok. Ha a mi börtöneink nem tetszenek, választhatnak egy belgát.

Még el sem tűntek a híres Felhívás visszhangjai és az Akadémia újra lecsap.

Ezúttal egy Románia fejlesztésére vonatkozó tervvel, vagy valami ilyesmivel álltak elő. Ennek központi eleme (legalábbis ezt láttam a tévében) az, hogy meg kell akadályozni a fiatalok külföldre távozását. Nagyon jó, jöjjön meg egy kicsit az eszük és aztán majd meglátjuk, hogy adunk-e nekik útlevelet, vagy sem. Pontosabban a különböző egyetemek végzőseiről van szó, akik tanulmányaik végén hanyatt-homlok menekülnek az országból.

Az akadémikusok azt állítják, hogy mivel a román állam pénzt költött a képzésükre, ittmaradásra kell őket kényszeríteni. Köröztessék őket a határátkelőknél! Vagy, alternatív megoldásként, ha mindenáron távozni akarnak, menjenek a fenébe, ne is halljunk többé róluk, de előtte fizessék vissza az utolsó garasig a képzésük költségét.

Ezt a megoldást méltányosnak tartom, és azt javasolom, tegyük általánossá. Ne csak az egyetemeket elvégzőkre alkalmazzák, hanem minden románra, arra a hárommillióra, vagy ki tudja mennyire, akik már elmentek, vagy még ezután mennek majd el. Mindnyájan Romániában végezték a tanulmányaikat, ha nem egyetemet, akkor legalább a közép-, vagy általános iskolát. Mindenki fizessen vissza mindent, amit kell. Ha nem, akkor jöjjenek csak szépen vissza Romániába, mert így is elég alacsony errefelé a munkanélküliség.

Meghalok a kíváncsiságtól: vajon mit készít elő számunkra az Akadémia a jövő hétre?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS