A második bécsi döntés után levezényelt visszacsatolásról jelent meg hiánypótló kötet.
A napokban mutatták be Kolozsváron Sárándi Tamás Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 című kötetét az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Pro-Print Könyvkiadó szervezésében. A több erdélyi városban, és hamarosan Budapesten is ismertetett kötet szerzője szatmári származású történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, akinek a kutatási területe az 1940–44-es időszak, amikor is a második bécsi döntés következtében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Legújabb kötete kifejezetten arra a három hónapon át tartó átmeneti közigazgatási időszakra összpontosít, amikor a területet visszafoglaló magyar katonaság
A kötetet Both Noémi Zsuzsanna történész mutatta be, majd a többnyire szakmabeliekből álló közönség kérdezett a szerzőtől.
Megtudhattuk: a 620 oldalas forráskiadvány a Szatmár, Kolozs, Maros és Hargita megyei, illetve bukaresti levéltárakból, a magyar hadtörténeti intézetből és levéltárból felkutatott, eddig nem ismert dokumentumokat mutat be a katonai közigazgatás idejéből. Összesen 143 dokumentumról van szó, melyeket tíz tematikus tömbbe szerkesztve, magyarázatokkal és kritikai megjegyzésekkel ellátva ismertet a szerző. Külön alfejezetek foglalkoznak többek között a katonai közigazgatás társadalmi, közigazgatási, nemzetiségi aspektusaival. A katonai közigazgatás egyébként hármas tagoltságú volt: járási vagy városi, vármegyei, továbbá a hadsereg-parancsnoksági szintre oszlott.

A magyar hadsereg bevonulása Gyergyóditróba (Fotó: tankonyvtar.hu)
A bevezetésben elhangzott, a kötet legnagyobb érdeme, hogy a román történetírásra jellemző sérelmi narratívát próbálja meghaladni. Sárándi Tamás ezzel kapcsolatosan elmondta: már az 1980-as évek közepén megjelent egy külön román nyelvű monográfia az észak-erdélyi magyar katonai közigazgatásról, ilyen szempontból a román történetírás egy lépéssel előrébb jár, mint a magyar. Az 1986-ben megjelenő kötet azonban magán hordozza a kanonizált román történeti felfogást, amely szerint a magyar kormány 1940–44 közötti titkos terve az volt, hogy az észak-erdélyi román lakosságot fizikailag megsemmisítse vagy legalább szülőföldjük elhagyására kényszerítse.
Sárándi szerint csak elvétve találhatunk román történészeket, akik meghaladták ezt a sérelmi narratívát. A témával foglalkozó legtöbb román kötet kizárólag azzal foglalkozik, hogy a román menekültek visszaemlékezéseit vagy korabeli megszólalásait gyűjti össze, aminek a cáfolására ma már nincs lehetőség.
és a katonai közigazgatás három hónapjának új, levéltári dokumentumokkal megalapozott értelmezését adja.
A magyar történetírás szempontjából a katonai közigazgatás szürke folt. A második világháborúval foglalkozó kötetekben annyiban merül ki ennek a három hónapnak a megemlítése, hogy az úgynevezett „kis magyar világot” katonai közigazgatás előzte meg. Mindeddig csak néhány tanulmány foglalkozott a témával, elsősorban Székelyföldre, vagy a bevonulások során ténylegesen megtörtént atrocitásokra, különösen az ippi és az ördögkúti esetekre fókuszálva. Sárándi Tamás elmondta: kötetében nem részletezi az atrocitásokat, mert erről túl sok újat nem tudott volna mondani.
Bár a magyar és a román történetírás között állandó a számháború arról, hogy melyik atrocitásnál hányan és hogyan haltak meg, a szerző szerint a magyar hadsereg bevonulása során a románok elleni erőszakos cselekedetekről újabb levéltári dokumentumok már nem fognak előkerülni. Kivételt képez a bánffyhunyadi lincselés, amelyről több dokumentumot is közöl a kötet.
Both Noémi Zsuzsanna és Sárándi Tamás a könyvbemutatón (Fotó: Mészáros Tímea)
Felmerült a kérdés, hogy mennyire legitim leválasztani a katonai közigazgatást az 1940-44 közötti időszakról. Sárándi elmondta: három évnyi levéltári kutatás után jutott arra, hogy érdemes külön korszakként kezelni a katonai közigazgatást. A második bécsi döntés meghozatalakor a felek megállapodtak, hogy a román hadseregnek ki kell vonulnia, és át kell adnia a területeket a magyar hatóságoknak. Arra viszont nem volt garancia, hogy nem lesz ellenállás, ezért szükség volt egy átmeneti időszakra, amikor a hadsereg kijelölt tagjai rendeletek útján hoznak azonnal hatályba lépő döntéseket.
Ebben a három hónapban nincsenek városi vagy megyei tanácsosi testületek, a bíróság sem hoz ítéleteket. Jellemző, hogy az egyes városokba kihelyezett parancsnokok másképpen reagálnak ugyanazokra a problémákra. A magyar kormány tudatosan használta fel a hadsereget olyan célok végrehajtására, amelyeket a polgári közigazgatás időszakában nem lehetett volna megvalósítani. Például több ezer embert utasítottak ki Észak-Erdélyből, és a nemkívánatos személyeknek a katonai közigazgatás jellege miatt még a fellebbezésre sem volt lehetőségük. Számos olyan döntés született, amelyet negatívan ítéltek meg, de
A kötet forrásanyagáról Sárándi Tamás elmondta: mivel rövid időszakról van szó, és nagyon sok dokumentum megsemmisült, hézagos és nem mindig a valóságot tükröző információhalmaz állt a rendelkezésére. Egyrészt a legfelsőbb szintekről érkező rendeleteket kutatta, melyeknek a végrehajtása nehezen ellenőrizhető, mint ahogy az is, hogy a helyi intézmények és civilek hogyan reagáltak ezekre. Nem ismert, pontosan hány központi rendeletet adtak ki, és ezek közül hányat módosítottak a helyi viszonyoknak megfelelően. A katonai közigazgatást tehát csak egy szempontból – fentről lefelé – ismerhetjük meg. Nem lehet tudni, milyen sérelmek keletkeztek, hiszen kevés a forrás, ami ezzel foglalkozik. Néhány kivételt képező esettanulmányt azonban ismertet a szerző a kötetben.
Ugyanakkor nagyon sok a névtelen feljelentés, ami ebben az időszakban elegendő ok volt arra, hogy valakit például felfüggesszenek az állásából. A kutatott források egy másik csoportját az álláskérő levelek alkotják. Mivel ekkor épül ki egy új közigazgatási rendszer – a román közigazgatás már kivonult, a magyar még nem rendezkedett be – napi szinten több tucatnyian keresik meg a parancsnokokat, tábornokokat a pozíciószerzés reményével. Ezekben igyekeznek jó benyomást tenni a helyi viszonyokat nem ismerő tisztekre, vagy a román uralom alatt őket ért sérelmekről panaszkodnak. Mind a feljelentések, mind az álláskérő levelek valóságtartalmát,
Székelyföld esetében különleges helyzet állt elő: a polgári közigazgatásért folytatott versenyben magyarok jelentettek fel magyarokat. A törésvonalat az adta, hogy ki hogyan viszonyult és vett részt a román közigazgatásban. A speciális helyzetet figyelembe véve ebben a régióban minden szakterületen külön javaslattevő bizottság alakult, annak érdekében, hogy megfelelő személyek kerüljenek a hivatalokba.
Sárándi szerint a katonai közigazgatás egyik nagy teljesítménye, hogy sikerült biztosítani a közellátást az új határ miatt a vasúti forgalomtól elszigetelődött Székelyföldön, így nem tört ki éhínség a régióban.

Kolozsvár 1940 őszén (Fotó: tankonyvtar.hu)
A magyar kormány nemzetiségpolitikájának ideológiai és gyakorlati megvalósulása nem volt kompatibilis. Miközben deklaratíve a toleranciát hangoztatták, a gyakorlatban a magyar államnak nem volt valós nemzetiségi politikája, csak magyarságpolitikája. Ez nem jelenti azt, hogy kisebbségellenes vagy asszimiláló lett volna, de elsődleges céljának azt tartotta, hogy megerősítse a magyar közösségeket, hogy még egy Trianon ne következhessen be, és ezt akár a nemzetiségek rovására is megtette – fogalmazott Sárándi. A magyar kormány azt akarta elérni, hogy Észak-Erdélyben visszaállítsák az 1918-as állapotokat,
Ami ez ideológiát illeti: a szentistváni eszmét mindenki a maga módján értelmezi, nincs egy rendelet, amiből kiderülne, hogy konkrétan mit értettek ez alatt. Az alapállás szerint az 1868-as nemzetiségi törvényt akarták adaptálni a korban, a magyar szupremácia szellemében. Kimondták: a Kárpát-medencében a magyarok államalkotók, ezért más nemzetiségekkel szemben az állami igazgatás joga őket illeti meg. Amennyiben ezt a nemzetiségek elfogadják, akkor ezért cserébe kulturális, egyházi és nyelvi jogokat biztosítanak a számukra. Mai fogalmakkal élve a lojalitásért kulturális autonómiát ígért a magyar kormány.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Továbbá: a Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI) lassan USR-vadász Társasággá (F*CKUSR) lehetne átnevezni. És Oroszország kiakadt Romániára, mert nem engedi be a taekwondós gyerekeket a bukaresti Eb-re.
Továbbá: a Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI) lassan USR-vadász Társasággá (F*CKUSR) lehetne átnevezni. És Oroszország kiakadt Romániára, mert nem engedi be a taekwondós gyerekeket a bukaresti Eb-re.
A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.
A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.
Bizarr helyzet alakult ki az orvosi rezidensvizsgán: ezerrel többen vizsgáztak sikeresen, mint ahány hely van. Egy Georgescu-támogató nő pedig megharapott egy csendőrt.
Bizarr helyzet alakult ki az orvosi rezidensvizsgán: ezerrel többen vizsgáztak sikeresen, mint ahány hely van. Egy Georgescu-támogató nő pedig megharapott egy csendőrt.
További híreink: a versenytanáccsal záratnák be a luxuséttermek az olcsó kolozsvári kantinokat, a szerda éjszakai földrengést pedig az ország keleti és középső részén is érezni lehetett.
További híreink: a versenytanáccsal záratnák be a luxuséttermek az olcsó kolozsvári kantinokat, a szerda éjszakai földrengést pedig az ország keleti és középső részén is érezni lehetett.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.