És nem is kéne a Marsra menni. És hogy hol? Tessék csak olvasni. Figyelem: VÉRFAGYASZTÓ HUMORVESZÉLY.
A Libertatea című – egyébiránt igen-igen megbízható (na jó, nem annyira) – lap arról tájékoztat, hogy 1820. január 30-án az angol Edward Bransfield felfedezte az Antarktiszt. (Ellenőriztük, ez az adat szinte biztos, hogy igaz.)
Bransfield nyomain aztán jó pár ország felfedezői elzarándokoltak a Déli-sarkra. Többek között a román Emil Racovița is, mégpedig 1897-ben. (Ellenőriztük, ez is igaz.) Amit talán kevesebben tudnak: a felfedezők országainak jogában áll(t) bizonyos antarktiszi területeket a magukénak igényelni. Eddig nyolc ország jelentette be déli-sarki területigénylését: Argentína, Nagy-Britannia, Chile, Norvégia, Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország és Brazília.
Igen ám, de a hírek szerint Romániának is van némi antarktiszi jussa. És nem is kevés: az Antarktisz teljes területének 15%-áról beszélünk. Ami a jelenlegi Románia területénél (238.391 négyzetkilométer) tízszer nagyobb. (Figyelem: ezeket az adatokat már nem ellenőriztük le, úgyhogy vagy igazak, vagy nem.)
És akkor a bréking álnyúz: a GrinDragnea-kormány a minap elővette a fiókból a nevezetes antarktiszi területigénylési tervezetet. Talán azért, mert Nagy-Romániát nem tudja összehozni mandátumának hátralevő ideje alatt? Talán a székelyek egyre keményebb autonómiakövetelése okán? Nem tudni. (Ellenőrizetlen) tény, hogy öt (nemzetbiztonsági, katonai, jogi, kisebbségügyi és gazdasági) bizottság vette górcső alá a projektet. És elő is álltak a nagy ötlettel.
Kedden reggel a kormány rendkívüli tanácskozásra hívta az RMDSZ, az MPP, az EMNP, az SZNT, a KMDSZ, valamint az Igazi Csíki Sör felelős képviselőit, és megtette ajánlatát: mi lenne, ha az erdélyi székelyek és magyarok nem mind izélnének annyit ezzel az autonómiával? Ha szépen behúzzák a farkukat, kapnak egy tízszer akkora területet, mint az egész francos Románia. Az Antarktiszon. És kezdhetnek mindent szépen, hótiszta lappal.
A magyarok képviselői kis türelmi időt kértek, és visszavonultak tanácskozni a parlament épületének egyik termébe. Rengeteg Igazi Csíkit vittek magukkal. Végül is nem olyan egyszerű ügyben kell dönteni, mint például egy koalíció. A tanácskozás jelenleg is tart. Helyszíni tudósítónk jelenti: időnként magyar nótázás zaja szűrődik ki a teremből, egyébként csend van.
Az erdélyi magyarság visszafojtott lélegzettel figyel. Lesz-e új hazánk? Lesz-e új honfoglalás? Arra azért figyelmeztetnénk választott és nem választott képviselőinket, siessenek kicsit a döntéssel, ugyanis a (nagyon is jól leellenőrzött) hírek szerint a globális felmelegedés következtében az Antarktisz olvad…
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.