És nem is kéne a Marsra menni. És hogy hol? Tessék csak olvasni. Figyelem: VÉRFAGYASZTÓ HUMORVESZÉLY.
A Libertatea című – egyébiránt igen-igen megbízható (na jó, nem annyira) – lap arról tájékoztat, hogy 1820. január 30-án az angol Edward Bransfield felfedezte az Antarktiszt. (Ellenőriztük, ez az adat szinte biztos, hogy igaz.)
Bransfield nyomain aztán jó pár ország felfedezői elzarándokoltak a Déli-sarkra. Többek között a román Emil Racovița is, mégpedig 1897-ben. (Ellenőriztük, ez is igaz.) Amit talán kevesebben tudnak: a felfedezők országainak jogában áll(t) bizonyos antarktiszi területeket a magukénak igényelni. Eddig nyolc ország jelentette be déli-sarki területigénylését: Argentína, Nagy-Britannia, Chile, Norvégia, Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország és Brazília.
Igen ám, de a hírek szerint Romániának is van némi antarktiszi jussa. És nem is kevés: az Antarktisz teljes területének 15%-áról beszélünk. Ami a jelenlegi Románia területénél (238.391 négyzetkilométer) tízszer nagyobb. (Figyelem: ezeket az adatokat már nem ellenőriztük le, úgyhogy vagy igazak, vagy nem.)
És akkor a bréking álnyúz: a GrinDragnea-kormány a minap elővette a fiókból a nevezetes antarktiszi területigénylési tervezetet. Talán azért, mert Nagy-Romániát nem tudja összehozni mandátumának hátralevő ideje alatt? Talán a székelyek egyre keményebb autonómiakövetelése okán? Nem tudni. (Ellenőrizetlen) tény, hogy öt (nemzetbiztonsági, katonai, jogi, kisebbségügyi és gazdasági) bizottság vette górcső alá a projektet. És elő is álltak a nagy ötlettel.
Kedden reggel a kormány rendkívüli tanácskozásra hívta az RMDSZ, az MPP, az EMNP, az SZNT, a KMDSZ, valamint az Igazi Csíki Sör felelős képviselőit, és megtette ajánlatát: mi lenne, ha az erdélyi székelyek és magyarok nem mind izélnének annyit ezzel az autonómiával? Ha szépen behúzzák a farkukat, kapnak egy tízszer akkora területet, mint az egész francos Románia. Az Antarktiszon. És kezdhetnek mindent szépen, hótiszta lappal.
A magyarok képviselői kis türelmi időt kértek, és visszavonultak tanácskozni a parlament épületének egyik termébe. Rengeteg Igazi Csíkit vittek magukkal. Végül is nem olyan egyszerű ügyben kell dönteni, mint például egy koalíció. A tanácskozás jelenleg is tart. Helyszíni tudósítónk jelenti: időnként magyar nótázás zaja szűrődik ki a teremből, egyébként csend van.
Az erdélyi magyarság visszafojtott lélegzettel figyel. Lesz-e új hazánk? Lesz-e új honfoglalás? Arra azért figyelmeztetnénk választott és nem választott képviselőinket, siessenek kicsit a döntéssel, ugyanis a (nagyon is jól leellenőrzött) hírek szerint a globális felmelegedés következtében az Antarktisz olvad…
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.