Több százan vonultak utcára Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben és Jászvásáron, Bukarestben 2-3 ezren vonultak a kormány székhelye elé szerda este az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelettervezetek ellen.
A tüntetők arra figyelmeztetik a kormányt, hogy ne fogadjon el fű alatt olyan törvénymódosító rendeleteket, amelyek számos bűncselekmény esetében részleges közkegyelmet hirdetnek, illetve úgy módosítanák egyes bűncselekmények definícióját, hogy az alapján sok száz, eljárás alá vont személyt már nem lehetne elítélni.
Ilyen lenne Liviu Dragnea is, a PSD elnöke,
akinek hivatali visszaéléses ügyében első fokon tavasszal várható ítélet, jogerősen pedig valószínűleg ősszel. Bármilyen enyhe büntetést is szabnának rá, mivel korábban jogerősen kapott két év felfüggesztett börtönbüntetést, egy újabb elmarasztaló ítélet automatikusan a börtönt jelentené számára.
A részleges közkegyelmet biztosító rendelet egyik pontja eltörölné a már jogerős ítéleteket a felfüggesztett börtönbüntetésekről, vagyis Dragneát nem priusszal, hanem tiszta lappal érné egy esetleges második ítélet, és nem automatikusan kerülne börtönbe. A szolgálati visszaélés definícióját pedig többek között úgy módosítanák, hogy csak az számítana bűncselekménynek, ha az államot az elkövető legalább 200 ezer lejjel károsította meg, Dragnea ügyében pedig ennél kisebb összegről van szó.
Dragnea számára azért fontos, hogy ezekről a kormány sürgősségi rendeletekkel döntsön, mert akkor azonnal, ügyének elsőfokú ítéletének meghozatala előtt hatályba lépnek, míg a parlament malmai lassabban őrölnek, még ha a PSD-fölény miatt biztosan is.
Hogy mindezt megakadályozza, Klaus Iohannis államelnök bejelentkezett a ma reggeli kormányülésre, amely előtt mintegy húsz percen keresztül tárgyalt Sorin Grindeanu miniszterelnökkel és Florin Iordache igazságügy-miniszterrel, majd ezt követően – mivel az alkotmány erre lehetőséget biztosít az államfő számára – ő elnökölt a kabinet ülésén.
A rendeletek végül nem kerültek a kormányülés napirendjére. A részleges közkegyelemre vonatkozó azért nem, mert a kezdeményező igazságügyi minisztérium mellett más minisztériumok is jóvá kellett volna hagyják, ezek a jóváhagyások pedig nem érkeztek meg a kormányhoz azelőtt, hogy Klaus Iohannis befutott volna – vallotta be a News.ro hírügynökségnek Sorin Grindeanu kormányfő. A kormányfő nem zárta ki, hogy a büntetőtörvénykönyvet (btk) végül nem sürgősségi rendelettel, hanem parlamenti úton, törvényjavaslattal módosítják majd. Mivel a kormány nem adja fel ezeket a terveit,
a civilek megelőző jelleggel is vonultak ma utcára.
A résztvevők tábláin olyan feliratok szerepeltek, mint „Kormányprogramot akarunk, nem elítélteket”, „Közkegyelem nélkül, amnesztia nélkül, Kolozsvár nem amnéziás”, „Demokráciát akarunk amnesztia nélkül”, „Demokráciában a tolvajok a börtönben ülnek”.
A kolozsvári tüntetők az Antena3 és a RomaniaTV riportereinek rosszindulatú kérdéseire bedühödtek, manipulatív hírcsatornáknak nevezték őket, számonkérték rajtuk a szakmai etika elveit, végül kifújolták őket. A vita az alábbi videónak kb. a hat-hetedik percénél kezdődik:
A bukaresti tüntetők piros lapot tartva a kezükben azt skandálták, hogy: „Dragnea, ne feledd, Románia nem a tied”, „A korrupció öl”, „Mondjanak le”, „Börtönbe veletek, ne a kormányba!” Sokan olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken azt írta: „Nemet az amnesztiára”, „Bocsánat, hogy nem keresünk annyit, amennyit elloptok”, „Politikamentes oktatást és egészségügyet”, „El a mancsokkal a büntető törvénykönyvről”.
Mire a bukaresti menet a kormány székhelye, a Victoria palota elé ért, létszáma már elérte a háromezer főt.
A rendelettervezetek ellen petíció is indult, ezt ma estig már több mint tízezren írták alá.
A szakma hevesen ellenzi
Túl rövid időt adott a kormány a Legfelső Bírói Tanácsnak szakmai vélemény megfogalmazására, nyilatkozta a Tanács mai ülése után Cristina Tarcea, a legfelső bíróság elnöke. Január 23-ig kellene a Tanács véleményt mondjon a rendelettervezetekről, de ez a hétfői nap a keddi Kisegyesülés ünnepe miatt munkaszüneti nap a közalkalmazottak számára.
Tarceának is úgy tűnik, hogy a közkegyelemre vonatkozó rendelet tulajdonképpen egyetlen ember számára készült, és nem sürgősségi rendeletként kellene elfogadni, hanem törvényjavaslatként kellene köz- és parlamenti vitára bocsátani.
Hogy a rendelet miért nem oldaná meg a problémát,
amelyre hivatkozva megalkotta az igazságügyi minisztérium, vagyis a börtönök túlzsúfoltságát, azt a Hangok a Demokráciáért és Igazságszolgáltatásért Egyesület szedte pontokba. A szakmai egyesület bírókból, ügyvédekből, joghallgatókból és jogtanácsosokból áll. Szerintük a kezdeményező vissza kellene vonja a közkegyelemre vonatkozó sürgősségi rendelettervet, mert:
- alkotmányellenes: az alkotmány szerint közkegyelmet csak kétharmados (ún. organikus) törvénnyel lehet biztosítani, amit az igazságügyi minisztérium kezdeményez az Országos Börtönigazgatóság javaslatára, és a parlamentnek kell megszavaznia; ilyen javaslattal a börtönhatóság nem élt;
- sőt a börtönhatóság éves jelentéseiből az derül ki, hogy a börtönlakók száma folyamatosan csökken az új btk hatására;
- a jelenlegi igazságügyminiszter szerint a rendelet mintegy 2500 embert hozna ki a börtönből, de az egyesület szerint mivel tél van, és az érintettek egy részének nincs hol laknia, priusszal nemigazán kapnak munkát, a visszaesési arány pedig a statisztikák szerint több mint 50 százalékos, év végére nagyjából ugyanannyian lennének a hazai börtönökben, mint most;
- a rendelettervezet megengedőbb lenne az eddigi gyakorlathoz képest, ugyanis eddig azok részesültek tömeges közkegyelemben, akik legfennebb két év börtönbüntetést kaptak, illetve azok a 60 év felettiek, akik legfennebb 5 évet kaptak; a jelenlegi tervezet mindenkinek megkegyelmezne, aki legtöbb öt év börtönt kapott, a 60 év felettiek büntetését pedig megfelezné a hosszától függetlenül (vagyis szabadlábra kerülne pl. Dan Voiculescu volt politikus, üzletember és médiamágnás, aki tíz éves büntetésének felét lassan letöltötte);
- a közkegyelmi rendelet nagyon leterhelné a bíróságokat, ugyanis minden elítélt esetében külön bírói döntés állapítja meg, hogy jogosult-e a közkegyelemre vagy sem, a szakma szerint pedig várhatóan azok is beadnák a kegyelmi kérvényüket a bíróságokhoz, akik esetében előre lehet tudni, hogy nem kapják meg a kegyelmet, mégis le kell folytatni az eljárást.
A szakmai egyesület szerint a börtönpopuláció csökkentése érdekében sokkal hasznosabb volna, ha a román állam széleskörű bűnmegelőző programokat indítana, alapvető jogi képzést biztosítana már a közoktatásban is, és a börtönviseltek újra beilleszkedését a társadalomba ténylegesen segítő, átfogó programokat indítana és finanszírozna.