// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Idén is együtt ünneplik a magyar kultúrát Bihar és Hajdú-Bihar városai

// HIRDETÉS

Sokéves hagyomány, hogy közös rendezvényekkel emlékeznek meg a magyar kultúra napjáról.

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Az első programok már január 17-én elkezdődnek.

Mint a programokat beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón felidézték, Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, amelyet annak emlékére tartanak meg, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz.

Kolozsvári István, Berettyóújfalu kulturális menedzsere elmondta, hogy a berettyóújfalui rendezvények január 17-én kezdődnek a reformáció 500. évfordulója jegyében. Január 20-án táncházat rendeznek a Bihar Néptáncegyüttessel. A magyar kultúra napja előestéjén a nagyváradi Tibor Ernő Galéria mutatkozik be Erdély partiumi szemmel című kiállításával, a Nadányi Központ Bihar Vármegye Képgalériájában pedig Petrás Mária alkotásaiból nyílik tárlat. Január 21-én tartják a magyar kultúra napjának berettyóújfalui gálaestjét is, amelyen átadják az Erdélyi Gábor-díjat, majd a Muzsikás együttes szórakoztatja a közönséget.
Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke beszámolt arról, hogy január 23-án A jogszolgáltatás története címmel a Debreceni Törvényszék, a Berettyóújfalui Járásbíróság és a Bihari Múzeum szervezésében konferenciát és bíróságtörténeti kiállítást rendeznek. A tanácskozáson, amelyen felszólal Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is, szakmai előadások hangzanak el a Bihar vármegyei törvényszékekről, a Berettyóújfalui Járásbíróság megszervezéséről és működéséről, a járásbíróság épületének történetéről.

Papp Csaba, Debrecen magyar-román határon átnyúló kapcsolataiért, a testvérvárosi együttműködésért felelős tanácsnoka felidézte, hogy Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, és kiemelte, hogy ebbe bevonják Nagyváradot is.

A közeljövőben elkészülő Latinovits Színház pedig mindkét város számára kulturális inkubátorházként szolgál majd - tette hozzá.

A debreceni programok január 18-án kezdődnek Nagyvárad és Debrecen irodalmi kapcsolatainak bemutatásával. Január 20-án megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc szobrát, és aznap kiállítás is nyílik Oláh Tibor fotóművésznek, az MTI nyugalmazott fotóriporterének életművéből a Debreceni Művelődési Központban.

A magyar kultúra napján a Csokonai Színházban rendeznek gálaestet, amelyen átadják a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díját is. Január 23-án Portrék Erdélyből címmel Konyhás István fotóiból nyílik tárlat, másnap Csáth Attila karikaturista emlékkiállítására várják a közönséget. Január 26-án a Debreceni Népi Együttessel közösen ünneplik a magyar kultúra napját a Homokkerti Közösségi Házban.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő a nagyváradi programokat ismertetve kiemelte: mint mindig, most is igyekeznek minél több fiatalt bevonni az ünneplésbe. Január 19-én a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai Skype-on élőben beszélgethetnek Szacsvay László színművésszel. Másnap a két világháború közti nagyváradi magyar irodalmi életről rendeznek vetítést és előadást. Január 21-én nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 11. Nemzetközi Szalonja, másnap pedig a berettyóújfalui Dombi Géza festőművész alkotásaiból nyílik tárlat a Tibor Ernő Galériában.

A magyar kultúra napján a Szigligeti Színházban rendeznek ünnepi gálaestet, amelyen beszédet mond Halász János országgyűlési képviselő és Cseke Attila szenátor, átadják a Magyar Kultúráért díjakat, és Füst Milán Máli néni című vígjátékát adja elő a társulat. Január 23-án hétfőn közösen szavalják el a Himnuszt a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola és a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai.

A margittai rendezvények január 19-én könyvbemutatóval kezdődnek, majd másnap bihari népmesékből összeállított vetélkedővel folytatódnak. Lesz plakátkiállítás, kézműves műhely, ökumenikus istentisztelet, közös Himnusz-éneklés és közös szavalás is.

A magyar kultúra ünnepét közösen szervező négy település rendezvénysorozatának fővédnöke Halász János országgyűlési képviselő és Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ szövetségi elnöke.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS