// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem szűnik meg a marosvásárhelyi római katolikus iskola

// HIRDETÉS

Az RMDSZ cáfolja a sajtóban megjelent „álhíreket”.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2015. szeptember 1-től a mai napig jogszerűen működik, a prefektúra által megtámadott és bíróság révén érvénytelenített 2014-es határozat semmilyen módon nem befolyásolja annak működését – hívja fel a figyelmet hírlevelében az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa, mely az elmúlt napokban megjelent, álhírnek mondott értesülést cáfolja.

A Civilek a Katolikus Iskoláért elnevezésű szülői kezdeményező csoport amiatt aggodalmaskodott, hogy

lejár a határidő, ameddig a tanintézetek benyújthatják beiskolázási tervüket a tanfelügyelőségnek.

A szövetség tájékoztatása szerint a beiskolázási számokat az iskola vezetőtanácsa megszavazta és határidőre az elektronikus adatkezelő rendszerbe (SIIIR) fel is töltötte. Január 11-én ennek nyomtatott változatát iktatták a tanfelügyelőségen.

A továbbiakban a polgármesteri hivatal és a tanfelügyelőség között zajlik le az engedélyezés, de azt az RMDSZ előrebocsátotta, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója nem fog olyan iskolahálózatot megszavazni a 2017-2018-as tanévre, amelyben nem szerepel önálló jogi személyiséggel a Római Katolikus Líceum.

A szövetség ugyanakkor átiratban fordul az Oktatási Minisztériumhoz,

amelyben konkrét állásfoglalást vár a tanintézmény működését illetően. Erre azért van szükség, mert jelen pillanatban mind a polgármesteri hivatal, mind a tanfelügyelőség joghézagokat kihasználva saját hatáskörükben – az RMDSZ szerint rosszhiszeműen – értelmezik az iskola jogszerű működését lehetővé tevő közigazgatási eljárást, bár 2016 augusztusában a minisztérium által folytatott vizsgálat mindent rendben talált.

Azóta minisztériumi rendelettel jóváhagyták az iskola által indított új osztályok (társadalomtudomány és esti tagozatos oktatás) beindítását, továbbra is kiutalták a tanárok fizetését, valamint versenyvizsgázni lehetett az iskola igazgatói tisztségére. Ha mindezek megtörténtek, mégis milyen alapon tekinthető jogszerűtlennek az iskola működése? – kérdezi közleménye végén a Maros megyei RMDSZ.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS