Nem örül a római katolikus egyháztól elperelt nagyváradi pénzügyi palotának az ingatlanért pereskedő Bihar megyei önkormányzat elnöke.
Pásztor Sándor – aki július óta tölti be az önkormányzat elnöki tisztségét – az MTI-nek elmondta: a négy éve tartó pereskedésnek az utolsó négy hónapját követhette a megyeelnöki tisztségből figyelemmel, és miután a per első két szakaszában is az egyház javára ítélt a bíróság, nem számított arra, hogy a legfelsőbb bíróság érvényteleníti a visszaszolgáltatást.
„Kellemetlen, de mi mást tehetnénk, tiszteletben kell tartanunk a jogerős ítéletet” – fogalmazott az RMDSZ színeiben megválasztott politikus. Hozzátette: várhatóan a 2017-es év első két hónapjában dönt a megyei önkormányzat az ingatlan felújításáról és rendeltetéséről. Megjegyezte: a patinás palotának szerinte közigazgatási funkciót kell adni.
Pásztor Sándor elmondta: amióta a megyei önkormányzat élére került, gondoskodott az épület állagmegőrzéséről. Hálóval vonták be a palota homlokzatát, az ajtók és ablakok bedeszkázásával és az őrzés megerősítésével megakadályozták, hogy az ingatlan „csövesek tanyája” legyen.
Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a Krónika című napilap hétfői számában közölt nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a legfelsőbb bíróság politikai döntést hozott, amikor érvénytelenítette a pénzügyi palota visszaszolgáltatását.
Kijelentette: „bőröndszámra” vitték az iratokat a bíróságra, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a palota az irgalmas szerzetesrend tulajdonában volt, ezeket azonban a legfelsőbb bíróság „félretette”.
„Itt nem csak az épületről van szó, ez elvi kérdés is. Nem lehet letagadni, hogy amit akkor elvettek, a miénk volt” – fogalmazott a Krónikának a püspök az 1948-as államosításra utalva.
A Krónika felidézte: a palotát 1890-ben az irgalmas rend a saját telkén bankkölcsönből építtette, de 1899-ben bérbe adta az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, hogy a bérleti díjból tarthassa fenn a rend kórházát, mely a szomszédos épületben működött.
Az 1948-as államosítás után a palotában járóbeteg-ellátó működött, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény kénytelen volt elköltözni. Az ingatlant 2012-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. A Bihar megyei önkormányzat azt próbálta bizonyítani a pereskedés során, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át.