Egyesek szerint, legalábbis. Hogy miért? Olvassák.
Minden év december 1-én zavartnak és bűnösnek érzem magam. Egyszerűen nem tudok teljes mértékben örülni annak, hogy ez a Nemzeti Ünnepem. Egyfajta feszélyezettség van bennem, amitől valószínűleg pontosan abban a pillanatban szabadulnék meg, amikor úgy érezném, hogy ez tényleg Románia minden polgárának ünnepe.
De meggátol ebben a televízió, meggátol a rádióban és tévében is közvetített katonai parádé, meggátol nemzettársaim arca a 2015-ös termésű babból készült főzelék láttán. Végső soron a Gyulafehérváron élő erdélyi honfitársaim zavart öröme is gátol, akiket Bukarest évente csak egyszer, december 1-én vesz emberszámba.
mert miközben a képernyőkön számos ortodox pópa látható, túlságosan sok unitus papok kísértek a temetőbe 1948 után. Azt is eléggé szégyellem, hogy a románok a mai napig sem tudják: a gyulafehérvári kiáltványt felolvasó román Iuliu Hossu görög-katolikus pap volt, aki 1948 után börtönbe, majd házi őrizetbe került.
Mint ahogy az is felmerül bennem, hogy vajon a magyarok vagy a szerbek miként ünnepelhetik Románia nemzeti ünnepét. Mert történelmi szempontból a legkisebb okuk sem lenne ezt tenni. Ami azt jelenti, hogy
Azért hoztam fel a szerbeket is, mert rögtön 1918 után a szerb csapatok nagy gondokat okoztak itt, a Bánságban, és a bánsági románok igazán hősies tetteire volt szükség, hogy végül betartsák a nemzetközi szerződéseket.
És akkor mit kezdhetek magammal egy olyan hazafisággal szemben, melyről mindig lekések? Vajon törődjek bele abba, hogy amint nyugat felé átkelek a határon, rögtön hazafivá válok? Mint ahogy mindig igazán románnak érzem magam akkor is, amikor a besszarábiai diákjaimmal beszélgetek? Csak akkor éljem át mélységes románságomat, amikor azt látom, hogy a magyarok is, az osztrákok is, a németek is, a franciák is még mindig úgy néznek rám, mint valami híg levesre, melybe beleesett egy hosszú és vastag hajszál?
Még mindig arról álmodom, hogy a politikusok találnak majd egy szép tavaszi-nyári napot, amikor mind Románia polgárainak érezhetjük magunkat. Mert a nemzeti ünnep egyelőre csak azok napját jelenti, akik – etnikai értelemben – románok.
Furcsa, hogy Európa egyik legszelídebb népének pont ez a nap jutott.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
Könnyebb sérüléssel megúszta egy oltszemi fiatalember azt a medvetámadást, amelyben szombaton volt része a faluhoz közeli erdőben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.