// 2026. október 30., péntek // Alfonz

December 1-e nem nemzeti ünnep

// HIRDETÉS

Egyesek szerint, legalábbis. Hogy miért? Olvassák.

Minden év december 1-én zavartnak és bűnösnek érzem magam. Egyszerűen nem tudok teljes mértékben örülni annak, hogy ez a Nemzeti Ünnepem. Egyfajta feszélyezettség van bennem, amitől valószínűleg pontosan abban a pillanatban szabadulnék meg, amikor úgy érezném, hogy ez tényleg Románia minden polgárának ünnepe.

De meggátol ebben a televízió, meggátol a rádióban és tévében is közvetített katonai parádé, meggátol nemzettársaim arca a 2015-ös termésű babból készült főzelék láttán. Végső soron a Gyulafehérváron élő erdélyi honfitársaim zavart öröme is gátol, akiket Bukarest évente csak egyszer, december 1-én vesz emberszámba.

A természetellenesség érzése van bennem,

mert miközben a képernyőkön számos ortodox pópa látható, túlságosan sok unitus papok kísértek a temetőbe 1948 után. Azt is eléggé szégyellem, hogy a románok a mai napig sem tudják: a gyulafehérvári kiáltványt felolvasó román Iuliu Hossu görög-katolikus pap volt, aki 1948 után börtönbe, majd házi őrizetbe került.

Mint ahogy az is felmerül bennem, hogy vajon a magyarok vagy a szerbek miként ünnepelhetik Románia nemzeti ünnepét. Mert történelmi szempontból a legkisebb okuk sem lenne ezt tenni. Ami azt jelenti, hogy

nemzeti ünnepünk részleges, csonka. Sőt, sértő.

Azért hoztam fel a szerbeket is, mert rögtön 1918 után a szerb csapatok nagy gondokat okoztak itt, a Bánságban, és a bánsági románok igazán hősies tetteire volt szükség, hogy végül betartsák a nemzetközi szerződéseket.

És akkor mit kezdhetek magammal egy olyan hazafisággal szemben, melyről mindig lekések? Vajon törődjek bele abba, hogy amint nyugat felé átkelek a határon, rögtön hazafivá válok? Mint ahogy mindig igazán románnak érzem magam akkor is, amikor a besszarábiai diákjaimmal beszélgetek? Csak akkor éljem át mélységes románságomat, amikor azt látom, hogy a magyarok is, az osztrákok is, a németek is, a franciák is még mindig úgy néznek rám, mint valami híg levesre, melybe beleesett egy hosszú és vastag hajszál?

Még mindig arról álmodom, hogy a politikusok találnak majd egy szép tavaszi-nyári napot, amikor mind Románia polgárainak érezhetjük magunkat. Mert a nemzeti ünnep egyelőre csak azok napját jelenti, akik – etnikai értelemben – románok.

Furcsa, hogy Európa egyik legszelídebb népének pont ez a nap jutott.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS