Tudják, mi az a Centenáriumi Főosztály? (INTERJÚ)

A román közéletben elég kevés szó esett a Centenáriumi Főosztály szerepéről és tevékenységéről. A jelenlegi társadalmi kontextusra, a Nagy Egyesülés Centenáriumára, „a román történelem legmagasztosabb lapjára” való tekintettel rendkívül fontos elindítani egy igazi vitát azokról a történelmi eseményekről, melyek népként és államként meghatározták létezésünket.

Ebbe a logikába illeszkedik ez az interjú is Daniel Şandru államtitkárral, a Centenáriumi Főosztály vezetőjével, aki elmagyarázta, hogy az általa vezetett főosztály egy űrt akar kitölteni a romániai közvitában.

Riporter: Kinevezték államtitkárrá, a Centenáriumi Főosztály vezetőjévé. Kérem, magyarázza el az összrománság számára, mit jelent ez a tisztség és milyen szerepe lesz az intézménynek.

Daniel Şandru: Idén emlékezünk meg Románia első világháborúba, a kiteljesedési háborúba való belépésének századik évfordulójáról, 2018-ban pedig

a Nagy Egyesülés, a „román történelem legmagasztosabb lapjának” Centenáriuma lesz.

Ez a román nemzetet és a nemzeti államiságot megalapozó két esemény, melyekért több százezer katona áldozta fel magát a turtucaiai, olt-völgyi és zsil-völgyi, neajlovi, mărăşti-i, mărăşeşti-i és ojtozi harcmezőkön. Márpedig az ezen óriási áldozatok iránti tiszteletteljes gondolatokon túlmenően, nekünk, az 1916-os nemzedék örököseiként erkölcsi kötelességünk mai cselekedeteinkkel megtisztelni őket és megemlékezni róluk. Ilyen körülmények között Románia kormánya engedélyezte egy Centenáriumi Főosztálynak nevezett szerv létrehozását a Miniszterelnöki Kancellária szintjén, melynek feladata országos szinten koordinálni a Románia Centenáriumával (1918–2018) és az első világháborúval kapcsolatos megemlékezési rendezvények, tevékenységek és projektek előkészítését, megszervezését és lefolytatását. Az általam nagy tisztelettel vezetett Centenáriumi Főosztály szerepe és feladata betölteni egy űrt a közbeszédben.

Románia azon kevés első világháborúban résztvevő országok egyike, melyek három hónappal ezelőtt még semmilyen intézményileg összehangolt lépést sem tettek a nemzeti történelem e fontos eseményéről való megemlékezésért, hasznosításáért és népszerűsítéséért a közbeszédben.

Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Ausztrália, Új-Zéland, az AEÁ kormányzati főosztályokat vagy közpénzből finanszírozott intézményeket hoztak létre a Nagy Háború Centenáriuma alkalmából, mely meghatározó hatással volt országunkra, Európára és a világra. A Centenáriumi Főosztálynak az a feladata, hogy megemlékezzünk azokról, akiknek állami létezésünket köszönhetjük, és megbecsüljük azok emlékét, akik ezt lehetővé tették. A másik feladata, hogy

komoly vitákat indítson a közéletben az 1918-as Kiteljesedési Háborúról és a Nagy Egyesülésről,

hogy egy békés jövőt hirdessen és szolidaritást és partnerséget alakítson ki a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek között, mert az ilyenfajta történelmi események emléke identitást és nemzedékek közötti szolidaritást nyújt.

Miként tükröződik majd Besszarábia kérdése az intézmény jövendőbeli állásfoglalásaiban? Ha jól értettem, akkor az intézménynek az Egyesülés és az első világháború lesznek a fő témái. Képes befolyásolni a Románia és Moldova Köztársaság közötti kapcsolatokat a Centenáriumi Főosztály? Milyen módon?

Mindenekelőtt az érzelmi diskurzushoz társítanunk kell egy pragmatikus vetületet, mely Moldova Köztársaság Európa-párti pályájának megerősítésre irányul. Akárcsak a romániai projektek esetében, a Centenáriumi Főosztály Moldova Köztársasággal kapcsolatosan úgy fog cselekedni, hogy 2018 egy sor konkrét eredményt hozzon, akár jelentős művekről, megerősített intézményekről, akár megvalósult gazdasági projektekről van szó. A centenáriumnak ki kell hatnia az egyszerű polgár életminőségére. Azt hiszem, ez egyaránt érvényes Romániára és Moldova Köztársaságra is. A két ország közötti kapcsolatok nem tartoznak a Centenáriumi Főosztály hatáskörébe, de feladatai lehetővé teszik, hogy támogassa és hozzájáruljon a már rögzített célok megvalósításához.

Az intézmény céljai között köznevelési feladat is van, vagy inkább kutatással foglalkozik? Lesznek olyan jövőbeni projektek, melyekhez a civil társadalom entitásai is csatlakozhatnak?

A Centenáriumi Főosztály számára rendkívül fontos az oktatási dimenzió. De ennek nem az a szerepe, hogy történetírási anyagot „termeljen”. A történetírás a történészek dolga, a mi szerepünk pedig az, hogy

olyan oktatási forrásokat bocsássunk a széles közvélemény rendelkezésére, melyek tisztességesen tájékoztatnak és jellemeket fejlesztenek.

Szorosan együtt fogunk működni az Elnöki Hivatallal, minden minisztériummal, a Román Akadémiával, az egyetemekkel, a helyi közhatóságokkal, valamint különféle állami és magánentitásokkal, olyan oktatási projektek beindítása érdekében, melyek célja kibékíteni a fiatal nemzedéket a történelemmel, de főleg az, hogy egy jobb jövő építéséhez elengedhetetlen értékeket közvetítsen. Nemcsak nem zárjuk ki, de egyenesen felkérjük a civil társadalom entitásait, csatlakozzanak hozzánk ebben az erőfeszítésben, mert a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünneplése a társadalom erőfeszítése kell legyen, vagyis össze kell fognia ennek az országnak az összes intellektuális és alkotó energiáit.

Hogyan halad a román politikatudomány? A politikatudományi karokon végző hallgatók közül sokan, sajnos, nem jelennek meg a munkapiacon. Bízhatunk egy jobb jövőben e téren?

Azt hiszem, különbséget kell tennünk az említett akadémiai területre jellemző tudományágak intézményesítése és az ebből következő szakmai aspektusok között. Az intézményi és politikai környezet azon képessége, hogy felszívja a román egyetemek által kibocsájtott politológiai szakértelmet, közvetlen mértékben függ ezek professzionalizálódásától.

Minél stabilabb szabályok és eljárások fogják uralni a politikát, annál nagyobb igény lesz a profikra. Tehát a kérdésére adott választ közvetlen kapcsolatba hoznám a politikai osztály és az intézményi rendszer reformjával.

A végzősök felkészültségének foka is rendkívül fontos aspektus. Nem tudom, hogy tényszerűen igaz-e az az állítás, hogy sok politikatudományt végzett fiatal nem találja meg a helyét a munkapiacon. Egy politikatudományt végzettnek széles paletta áll rendelkezésre, hogy munkába álljon, a diplomáciától és közigazgatástól a korporatista környezetig és a civil társadalomig. Ebben a globalizált és folyamatosan változó világban azok sikeresek, akik sok területen jártasak, átfogó szemlélettel rendelkeznek, össze tudnak kapcsolni különféle mechanizmusokat és tényezőket, gyorsan alkalmazkodva a változáshoz. Ezért a politikatudományok és a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása óriási előnyt jelenthet egy fiatal számára, azzal a feltétellel, hogy ez alapos legyen.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.