// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Sissi gyűrűje itt van a Bánságban

// HIRDETÉS

Kár, hogy nem láthatja senki. Hogy miért? Elmondjuk.

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja, Ferenc József felesége, közismert becenevén Sissi reumában szenvedett. Ezért az udvari orvosok elküldték a birodalom egyik, gyógyvizeiről messze földön híres fürdőhelyére, Herkulesfürdőre. És a szép királyné annyira megszerette a vidéket, hogy többször is visszatért oda. Egy alkalommal, 1887-ben egyenesen hat hetet töltött az üdülőhelyen.

Ekkor történt az az eset, amelyről az Adevărul napilap tájékoztat: a királyné és egyik udvarhölgye épp a Herkulesfürdőt körülvevő erdős dombok között barangolt, amikor útjukba akadt egy esztena. Juhásszal, birkákkal, juhászkutyákkal, mindennel, ami kell. Az esztena ura, egy bizonyos Mihail Feneșan felfigyelt a kutyák ugatására. (Ismerős a helyzet, hiszen ma is előfordulhat bárkivel, aki egy akol környékére keveredik.) Utánanézett a dolognak és látta, hogy az ebek nekirontanak valakinek. Közelebb ment és felismerte a királynét. A juhász visszaparancsolta kutyáit, majdnem teljes sikerrel. Ugyanis az egyik eb nem hallgatott a jó szóra és tovább acsargott a királyi felségre. Ekkor Feneșan mester megragadta és földhöz teremtette a kutyát, majd ráfeküdt, hogy mentse a királynét. Az incidens után a hálás Sissi romantikus regényekbe illő gesztussal köszönte meg a juhász szolgálatkészségét: lehúzta ujjáról egyik gyűrűjét és Feneșannak ajándékozta.

A gyűrű azóta apáról gyermekre száll, és ma is a Feneșan család birtokában van. A gyűrű jelenlegi tulajdonosa Mihai Feneșan iskolaigazgató, aki elismeri ugyan, hogy a történet igaz és a gyűrű megvan, viszont nemigen akar róla beszélni a nyilvánosság előtt. Ugyanis sohasem lehet tudni, kiben milyen gondolatokat kelt egy ilyen információ. A gyűrű jelen pillanatban egy bank széfjében található. Ily módon Sissi ékszere és a család is biztonságban van, az iskolaigazgató szerint.

A helytörténészek a maguk részéről igazolták a sztori hitelességét. Hogy a gyűrűt mikor lehet esetleg megtekinteni? Nos, úgy tűnik, egyhamar nem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS