// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Faludy, Cseh Tamás és a pesti srácok a kolozsvári operaházban

// HIRDETÉS

Az Egmont nyitány mindig, minden időben hidegrázós. Gálaestet tartottak a kincses városban a magyar forradalom tiszteletére.

„Mindig a zsarnok retteg” – fogalmazta meg a diktatúrák elnyomottainak örök reményét Mile Lajos magyar főkonzul október 23-án este, a Kolozsvári Magyar Operában. Mile felidézte, hogy az első szabadon választott Országgyűlés képviselőjeként azok között volt 1990-ben, akik megszavazták, hogy október 23-a legyen Magyarország nemzeti ünnepe.

Mint mondta, ma sem tud megrendülés nélkül gondolni '56-ra, mert még emlékszik azokra az időkre, amikor csak lehalkított hangon lehetett beszélni a forradalomról.

Az igazságot azonban nem lehet elhallgattatni, sem elpusztítani, sem „bírói felügyelet alá vonni”, mondja, és ez utóbbi megjegyzés mintha kicsit áthallásos lenne az elmúlt időszak kolozsvári történéseinek ismeretében.


Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke viszont nem „áthallásosan”, hanem nagyon is egyértelmű hangsúllyal külön köszöntötte Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármeserét. Emlékeztetett a forradalom erdélyi hatásaira, a temesvári és kolozsvári megmozdulásokra, felidézve Bartis Ferenc versét, amelyet a Házsongárdban mondott el, és amelyért hét évet kapott.

Gulyás megemlítette a Szoboszlai Aladár és társai, valamint Sass Kálmán elleni pereket, és azt is, hogy nagy részüket mai napig nem rehabilitálták, az Erdélyben kivégzettek nyughelye pedig ismeretlen.

A nemzeti önazonosság megtartásáról beszélve Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalát idézte: „kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?” A következtetés: mindent meg kell tennünk azért, hogy Cseh Tamás kérdésére száz év múlva is magyarul tudjunk válaszolni.

És felzúg Beethoven Egmont nyitánya. Még mindig libabőrös lesz tőle az ember. Aki vezényel: Jankó Zsolt.

„Ezerkilencszázötvenhat, te csillag, oly könnyű volt a nehéz út veled!” Marosán Csaba kolozsvári színművész megidézi Faludy György szellemét, az 1956, te csillag című költeménnyel.

Mozart Requiemjét a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, énekkara és szólistái - köztük a képen látható Egyed Apollónia - adták elő.

És ha már libabőrről beszéltünk az Egmont nyitány kapcsán, zárjuk ezzel a felvétellel - igaz, itt Herbert von Karajan vezényel. A pesti srácok is ezt hallgatták.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS