// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Faludy, Cseh Tamás és a pesti srácok a kolozsvári operaházban

// HIRDETÉS

Az Egmont nyitány mindig, minden időben hidegrázós. Gálaestet tartottak a kincses városban a magyar forradalom tiszteletére.

„Mindig a zsarnok retteg” – fogalmazta meg a diktatúrák elnyomottainak örök reményét Mile Lajos magyar főkonzul október 23-án este, a Kolozsvári Magyar Operában. Mile felidézte, hogy az első szabadon választott Országgyűlés képviselőjeként azok között volt 1990-ben, akik megszavazták, hogy október 23-a legyen Magyarország nemzeti ünnepe.

Mint mondta, ma sem tud megrendülés nélkül gondolni '56-ra, mert még emlékszik azokra az időkre, amikor csak lehalkított hangon lehetett beszélni a forradalomról.

Az igazságot azonban nem lehet elhallgattatni, sem elpusztítani, sem „bírói felügyelet alá vonni”, mondja, és ez utóbbi megjegyzés mintha kicsit áthallásos lenne az elmúlt időszak kolozsvári történéseinek ismeretében.


Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke viszont nem „áthallásosan”, hanem nagyon is egyértelmű hangsúllyal külön köszöntötte Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármeserét. Emlékeztetett a forradalom erdélyi hatásaira, a temesvári és kolozsvári megmozdulásokra, felidézve Bartis Ferenc versét, amelyet a Házsongárdban mondott el, és amelyért hét évet kapott.

Gulyás megemlítette a Szoboszlai Aladár és társai, valamint Sass Kálmán elleni pereket, és azt is, hogy nagy részüket mai napig nem rehabilitálták, az Erdélyben kivégzettek nyughelye pedig ismeretlen.

A nemzeti önazonosság megtartásáról beszélve Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalát idézte: „kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?” A következtetés: mindent meg kell tennünk azért, hogy Cseh Tamás kérdésére száz év múlva is magyarul tudjunk válaszolni.

És felzúg Beethoven Egmont nyitánya. Még mindig libabőrös lesz tőle az ember. Aki vezényel: Jankó Zsolt.

„Ezerkilencszázötvenhat, te csillag, oly könnyű volt a nehéz út veled!” Marosán Csaba kolozsvári színművész megidézi Faludy György szellemét, az 1956, te csillag című költeménnyel.

Mozart Requiemjét a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, énekkara és szólistái - köztük a képen látható Egyed Apollónia - adták elő.

És ha már libabőrről beszéltünk az Egmont nyitány kapcsán, zárjuk ezzel a felvétellel - igaz, itt Herbert von Karajan vezényel. A pesti srácok is ezt hallgatták.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS