// 2026. október 9., péntek // Dénes

Faludy, Cseh Tamás és a pesti srácok a kolozsvári operaházban

// HIRDETÉS

Az Egmont nyitány mindig, minden időben hidegrázós. Gálaestet tartottak a kincses városban a magyar forradalom tiszteletére.

„Mindig a zsarnok retteg” – fogalmazta meg a diktatúrák elnyomottainak örök reményét Mile Lajos magyar főkonzul október 23-án este, a Kolozsvári Magyar Operában. Mile felidézte, hogy az első szabadon választott Országgyűlés képviselőjeként azok között volt 1990-ben, akik megszavazták, hogy október 23-a legyen Magyarország nemzeti ünnepe.

Mint mondta, ma sem tud megrendülés nélkül gondolni '56-ra, mert még emlékszik azokra az időkre, amikor csak lehalkított hangon lehetett beszélni a forradalomról.

Az igazságot azonban nem lehet elhallgattatni, sem elpusztítani, sem „bírói felügyelet alá vonni”, mondja, és ez utóbbi megjegyzés mintha kicsit áthallásos lenne az elmúlt időszak kolozsvári történéseinek ismeretében.


Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke viszont nem „áthallásosan”, hanem nagyon is egyértelmű hangsúllyal külön köszöntötte Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármeserét. Emlékeztetett a forradalom erdélyi hatásaira, a temesvári és kolozsvári megmozdulásokra, felidézve Bartis Ferenc versét, amelyet a Házsongárdban mondott el, és amelyért hét évet kapott.

Gulyás megemlítette a Szoboszlai Aladár és társai, valamint Sass Kálmán elleni pereket, és azt is, hogy nagy részüket mai napig nem rehabilitálták, az Erdélyben kivégzettek nyughelye pedig ismeretlen.

A nemzeti önazonosság megtartásáról beszélve Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalát idézte: „kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?” A következtetés: mindent meg kell tennünk azért, hogy Cseh Tamás kérdésére száz év múlva is magyarul tudjunk válaszolni.

És felzúg Beethoven Egmont nyitánya. Még mindig libabőrös lesz tőle az ember. Aki vezényel: Jankó Zsolt.

„Ezerkilencszázötvenhat, te csillag, oly könnyű volt a nehéz út veled!” Marosán Csaba kolozsvári színművész megidézi Faludy György szellemét, az 1956, te csillag című költeménnyel.

Mozart Requiemjét a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, énekkara és szólistái - köztük a képen látható Egyed Apollónia - adták elő.

És ha már libabőrről beszéltünk az Egmont nyitány kapcsán, zárjuk ezzel a felvétellel - igaz, itt Herbert von Karajan vezényel. A pesti srácok is ezt hallgatták.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS