Kiállítással kezdődött az ’56-os rendezvénysorozat Kolozsváron

A pesti srácok mindenre elszánt lelkülete és a példájukból merítő temesvári egyetemisták egy olyan történelmi pillanatra emlékeztetnek, amikor magyarnak és románnak egy volt a célja.
Hirdetés

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulójára készülve, a Magyar Szabadság Évéhez csatlakozva Kolozsváron már október 12-én, szerdán kezdetét vette a nemzeti ünnepre való ráhangolódás és az áldozatokról való csendes megemlékezés. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében a mintegy negyven programot felölelő kolozsvári rendezvénysorozat első állomásaként 1956 – A szabadságért és függetlenségért címmel nyílt kiállítás. Az 1956-os Emlékbizottság által összeállított tárlatot – többek között – a budapesti Terror Háza Múzeum előtti utcafronton is kiállították.

A korabeli eseményeket időrendi sorrendben felidéző pannók fotókkal hozzák közelebb a mindenre elszánt pesti srácok lelkületét, a hozzájuk fűzött részletes magyarázatoknak köszönhetően pedig a történelemben kevésbé jártasak is „képbe kerülhetnek” a történelmi fontosságú kulcsmozzanatokkal.

Csulák Péter konzul és Markó György történész

Az esemény házigazdájaként Csulák Péter konzul köszöntötte a megjelent érdeklődőket, majd Markó György, a Terror Háza Múzeum történésze tette személyes hangvételűvé a megemlékezést. Mint mondta, 1956-ban szülővárosát, Baját jeges árvíz fenyegette, és a jégtorlaszokkal felduzzasztott árhullám és az emberi közösségekben elfojtott feszültség gyermekként összekapcsolódott számára a forradalommal.

A forradalom romániai eseményeiről szólva kifejtette: „a tablók egy olyan történelmi pillanatra emlékeztetnek, amikor a két nép legjobbjai egyetértettek a diktatúra elleni fellépés szükségességében”.

Hirdetés

Benkő Levente történész, újságíró

Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Benkő Levente történész is, aki a pesti srácok mellett megemlékezett többek között a temesvári diákmozgalom letartóztatott, meghurcolt fiataljairól is. A követeléseiket felidézve nyilvánvaló, hogy ugyanaz a szabadságvágy hajtotta őket, mint a magyar forradalmárokat.

A kiállításmegnyitó végén a résztvevők gyertyagyújtással és egyperces néma tisztelgéssel emlékeztek az áldozatokra.

Hirdetés