// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kiállítással kezdődött az '56-os rendezvénysorozat Kolozsváron

// HIRDETÉS

A pesti srácok mindenre elszánt lelkülete és a példájukból merítő temesvári egyetemisták egy olyan történelmi pillanatra emlékeztetnek, amikor magyarnak és románnak egy volt a célja.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulójára készülve, a Magyar Szabadság Évéhez csatlakozva Kolozsváron már október 12-én, szerdán kezdetét vette a nemzeti ünnepre való ráhangolódás és az áldozatokról való csendes megemlékezés. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében a mintegy negyven programot felölelő kolozsvári rendezvénysorozat első állomásaként 1956 – A szabadságért és függetlenségért címmel nyílt kiállítás. Az 1956-os Emlékbizottság által összeállított tárlatot – többek között – a budapesti Terror Háza Múzeum előtti utcafronton is kiállították.

A korabeli eseményeket időrendi sorrendben felidéző pannók fotókkal hozzák közelebb a mindenre elszánt pesti srácok lelkületét, a hozzájuk fűzött részletes magyarázatoknak köszönhetően pedig a történelemben kevésbé jártasak is „képbe kerülhetnek” a történelmi fontosságú kulcsmozzanatokkal.

Csulák Péter konzul és Markó György történész

Az esemény házigazdájaként Csulák Péter konzul köszöntötte a megjelent érdeklődőket, majd Markó György, a Terror Háza Múzeum történésze tette személyes hangvételűvé a megemlékezést. Mint mondta, 1956-ban szülővárosát, Baját jeges árvíz fenyegette, és a jégtorlaszokkal felduzzasztott árhullám és az emberi közösségekben elfojtott feszültség gyermekként összekapcsolódott számára a forradalommal.

A forradalom romániai eseményeiről szólva kifejtette: „a tablók egy olyan történelmi pillanatra emlékeztetnek, amikor a két nép legjobbjai egyetértettek a diktatúra elleni fellépés szükségességében”.

Benkő Levente történész, újságíró

Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Benkő Levente történész is, aki a pesti srácok mellett megemlékezett többek között a temesvári diákmozgalom letartóztatott, meghurcolt fiataljairól is. A követeléseiket felidézve nyilvánvaló, hogy ugyanaz a szabadságvágy hajtotta őket, mint a magyar forradalmárokat.

A kiállításmegnyitó végén a résztvevők gyertyagyújtással és egyperces néma tisztelgéssel emlékeztek az áldozatokra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS