// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Átvette a román légierő a Portugáliától vásárolt F-16-osokat

// HIRDETÉS

Tizenkét gépet vettek, ebből hat érkezett már meg Romániába.

Bensőséges, de igencsak hangos ünnepség keretében, Dacian Cioloş miniszterelnök, valamint Mihnea Motoc román és José Alberto Azeredo Lopes potugál védelmi miniszter jelenlétében vette át pénteken a román légierő azt a hat F-16-os vadászgépet, amelyet Románia Portugáliától vásárolt légi erejének korszerűsítése érdekében.

A feteşti-i légi támaszponton megtartott ceremónián Cioloş kormányfő történelminek nevezte az eseményt, a portugál-román együttműködést pedig kissé erőltetett módon „a latin lelkület teljesítményeként” jellemezte.

Mihnea Motoc szintén történelminek nevezte a pénteki napot, és úgy értékelte, az F-16 Fighting Falcon típusú gépek megvásárlásával jelentősen megnőtt az ország védelmi képessége.

Hozzátette, Románia távlati célja az, hogy az F-16-osokat követően az Egyesült Államok haderejében idén hadrendbe állt ötödik generációs F-35-ös vadászgépeket rendszeresítsen légierejénél.

A ceremóniát követően az egyik gép bedurrantotta a sugárhajtóművet, és rövid légi bemutatóval szórakoztatta a közönséget.

Románia összesen 12 használt, de felújított F-16-ost vásárolt Portugáliától. A következő három gép az év végén, az utolsó három darab pedig 2017 tavaszán érkezik Romániába. A gépek egy része az aranyosgyéresi légi támaszponton állomásozik majd.

A tizenkét vadászgép 457 millió dollárjába kerül Romániának. Ebből 40 millió dollárba kerül a 30 darab AIM-120C rakéta.

Egy óra repülés egy ilyen vadászgéppel 6000 dollárba kerül, a repülőre fölszerelhető rakéták darabja 100 ezer dollár.

A szintén a Lockheed Martin által gyártott F-35-ösökből jelenleg egy darab 97 millió euróba kerül. A cég szerint ugyanakkor a következő években csökkenhet az ára, mivel a NATO-tagországok megrendelései nyomán csökkennek a gyártási költségek. Ennek nyomán 2019-re egy F-35-ös „csak” 76 millió eurót kóstálhat. Ugyanakkor akár 50 évig is szolgálhat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS