Legalábbis így látják a vasárnapi kvótanépszavazást a brüsszeli karosszékekből.
A sikertelen vasárnapi népszavazás megmutatta, hogy Orbán Viktor csinnadrattája már Magyarországon is kezd hatástalanná válni. Ami megfelel az Európai Uniónak, véli Max Hofmann.
Aki vasárnap este alaposan hegyezte a füleit, minden bizonnyal meghallotta az Európai Bizottság brüsszeli épületében az örömtől kitörő nevetést. Természetesen, még egy érvényes népszavazás sem befolyásolta volna túlságosan a menekültekkel kapcsolatos európai politikát, de Orbán Viktor így megtapasztalhatta, hogy nemcsak az EU intézményeinek vezetői, hanem a saját népe is büntette. Világos, hogy Orbán félelemkeltési kísérlete már Magyarországon sem képes a szavazófülkékbe vonzani a szavazókat.
Orbán célja nagyon is világos volt. A magyar állampolgároknak kellett volna megmutatniuk egész Európának, hogy nem akarnak menekülteket befogadni, még a 2.300 főben meghatározott kvótányit sem. És annak érdekében, hogy az európai vezetők ezt felfogják, Orbán Viktor és összes minisztere határozottan hangoztatta Budapest álláspontját. Végül a népnek is ezzel egybehangzóan kellett volna nyilatkoznia. Csakhogy úgy látszik, a nép jelentős részének erre nem volt kedve. Igaz, hogy a legtöbben kiálltak Orbán politikája mellett. Csakhogy túl kevesen, csak 45 százalék járult az urnákhoz, ami érvénytelenítette a vasárnapi népszavazást.
Mit mutat valójában ez a népszavazás? Akár érvényes, akár nem, azt mutatja, amit már a felmérések alapján már régóta tudunk, nevezetesen azt, hogy a legtöbb magyar polgár nem akarja, hogy országa menekülteket fogadjon be. És azt is, hogy Orbán Viktor nemcsak európai partnerei előtt akarta álláspontját számtalanszor érvényesíteni, hanem ezzel a népszavazással odahaza is. Mely népszavazás legalább 40 millió euróba került. Bár Orbán folyamatosan szavazásra szólította fel a választókat, nem mentek el elegen. Úgy tűnik, hogy honfitársai egy részének már elegük van a szlogenekből.
Tehát az egész népszavazás csak pénzpocsékolás volt, hogy – szimbolikusan – újra az európai hivatalosságok orrára koppintsanak. A sikertelen szavazás viszont azt mutatta, hogy már hatástalan Orbán csőcseléktaktikája. Ahhoz, hogy fenntartsa populista koktélja hatását, növelnie kell az adagot, ahogy azt vasárnap a népszavazással megpróbálta. De úgy tűnik, a választók számára az adag nem volt elég erős. Sok magyar, akiknek valószínűleg elegük van a szlogenekből, vasárnap szavazás helyett inkább otthon maradt. Függetlenül attól, hogy támogatják a menekültek befogadását, vagy sem.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a britekkel szemben a magyarok benn akarnak maradni az Európai Unióban és nincsen ellenükre a Brüsszelből érkező több milliárdos segély. Ezért Orbánnak valójában két arca van. Az egyiket akkor használja, amikor az európai kormányfőkkel találkozik és szolidárisnak mutatja magát. Mint például a szeptember közepén tartott pozsonyi csúcson, ahol még egy saját koncepciót is bemutatott „a menekültekkel kapcsolatos politikában alkalmazandó rugalmas szolidaritásról”. A találkozó kudarc volt, szögezte le végül Orbán. A másik arcát a polgártársainak mutatja, keményen bírálva mindent, ami Brüsszelből érkezik.
És pont ez a gond. A magyar kormányfő valójában egy közismert mechanizmust fejlesztett tökéletesre: minden, ami rossz, az Brüsszelből (vagy Berlinből) érkezik, minden ami jó, az otthonról. Eddig működött ez a mechanizmus. De legalább azóta, hogy a britek az EU-ból való távozás mellett döntöttek, kiderült, hogy az EU-nak ez a fajta kezelése egyenesen a szakadékba vezet. Nem lehet sikeres pálya, hogy részt veszel egy kicsit az EU összejövetelein, odahaza viszont népszavazást írsz ki az európai döntések ellen. Itt az ideje, hogy Orbán Viktor felfogja ezt. Jó lenne, ha a sikertelen népszavazás annak a jele lenne, hogy a magyar polgárok felfogták ezt. Az EU-nak lenne jó.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó: 24.hu
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.