Legalábbis így látják a vasárnapi kvótanépszavazást a brüsszeli karosszékekből.
A sikertelen vasárnapi népszavazás megmutatta, hogy Orbán Viktor csinnadrattája már Magyarországon is kezd hatástalanná válni. Ami megfelel az Európai Uniónak, véli Max Hofmann.
Aki vasárnap este alaposan hegyezte a füleit, minden bizonnyal meghallotta az Európai Bizottság brüsszeli épületében az örömtől kitörő nevetést. Természetesen, még egy érvényes népszavazás sem befolyásolta volna túlságosan a menekültekkel kapcsolatos európai politikát, de Orbán Viktor így megtapasztalhatta, hogy nemcsak az EU intézményeinek vezetői, hanem a saját népe is büntette. Világos, hogy Orbán félelemkeltési kísérlete már Magyarországon sem képes a szavazófülkékbe vonzani a szavazókat.
Orbán célja nagyon is világos volt. A magyar állampolgároknak kellett volna megmutatniuk egész Európának, hogy nem akarnak menekülteket befogadni, még a 2.300 főben meghatározott kvótányit sem. És annak érdekében, hogy az európai vezetők ezt felfogják, Orbán Viktor és összes minisztere határozottan hangoztatta Budapest álláspontját. Végül a népnek is ezzel egybehangzóan kellett volna nyilatkoznia. Csakhogy úgy látszik, a nép jelentős részének erre nem volt kedve. Igaz, hogy a legtöbben kiálltak Orbán politikája mellett. Csakhogy túl kevesen, csak 45 százalék járult az urnákhoz, ami érvénytelenítette a vasárnapi népszavazást.
Mit mutat valójában ez a népszavazás? Akár érvényes, akár nem, azt mutatja, amit már a felmérések alapján már régóta tudunk, nevezetesen azt, hogy a legtöbb magyar polgár nem akarja, hogy országa menekülteket fogadjon be. És azt is, hogy Orbán Viktor nemcsak európai partnerei előtt akarta álláspontját számtalanszor érvényesíteni, hanem ezzel a népszavazással odahaza is. Mely népszavazás legalább 40 millió euróba került. Bár Orbán folyamatosan szavazásra szólította fel a választókat, nem mentek el elegen. Úgy tűnik, hogy honfitársai egy részének már elegük van a szlogenekből.
Tehát az egész népszavazás csak pénzpocsékolás volt, hogy – szimbolikusan – újra az európai hivatalosságok orrára koppintsanak. A sikertelen szavazás viszont azt mutatta, hogy már hatástalan Orbán csőcseléktaktikája. Ahhoz, hogy fenntartsa populista koktélja hatását, növelnie kell az adagot, ahogy azt vasárnap a népszavazással megpróbálta. De úgy tűnik, a választók számára az adag nem volt elég erős. Sok magyar, akiknek valószínűleg elegük van a szlogenekből, vasárnap szavazás helyett inkább otthon maradt. Függetlenül attól, hogy támogatják a menekültek befogadását, vagy sem.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a britekkel szemben a magyarok benn akarnak maradni az Európai Unióban és nincsen ellenükre a Brüsszelből érkező több milliárdos segély. Ezért Orbánnak valójában két arca van. Az egyiket akkor használja, amikor az európai kormányfőkkel találkozik és szolidárisnak mutatja magát. Mint például a szeptember közepén tartott pozsonyi csúcson, ahol még egy saját koncepciót is bemutatott „a menekültekkel kapcsolatos politikában alkalmazandó rugalmas szolidaritásról”. A találkozó kudarc volt, szögezte le végül Orbán. A másik arcát a polgártársainak mutatja, keményen bírálva mindent, ami Brüsszelből érkezik.
És pont ez a gond. A magyar kormányfő valójában egy közismert mechanizmust fejlesztett tökéletesre: minden, ami rossz, az Brüsszelből (vagy Berlinből) érkezik, minden ami jó, az otthonról. Eddig működött ez a mechanizmus. De legalább azóta, hogy a britek az EU-ból való távozás mellett döntöttek, kiderült, hogy az EU-nak ez a fajta kezelése egyenesen a szakadékba vezet. Nem lehet sikeres pálya, hogy részt veszel egy kicsit az EU összejövetelein, odahaza viszont népszavazást írsz ki az európai döntések ellen. Itt az ideje, hogy Orbán Viktor felfogja ezt. Jó lenne, ha a sikertelen népszavazás annak a jele lenne, hogy a magyar polgárok felfogták ezt. Az EU-nak lenne jó.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó: 24.hu
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.