// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bogdan Diaconu: fel kell számolni a diszkriminációellenes tanácsot

// HIRDETÉS

Mert az intézmény szerinte RMDSZ-befolyás alatt áll.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) felszámolását kezdeményezte a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke – tudatta hétfőn a Hotnews.ro hírportál.

Diaconu erről még májusban nyújtott be törvénytervezetet a szenátushoz, de az csak múlt héten került a képviselőházhoz, amelynek először kell szavaznia róla.

A PRU elnöke szerint a 2002-ben alapított román költségvetési intézmény románellenességről tett tanúbizonyságot. Szerinte a CNCD az RMDSZ és más olyan érdekcsoportok befolyása alatt áll, amelyek „a hagyományos román keresztény értékek megsemmisítésén” ügyködnek.

„A CNCD minden olyan románt megbírságolt, aki szót emelt a magyar szélsőségesség ellen. A CNCD a területi autonómia, és a terroristák ügyének szolgálatába állt, azt állítva például, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bebörtönzött kézdivásárhelyi aktivistáit) diszkriminálták” – méltatlankodott a törvénytervezet indoklásában a képviselő.

A Hotnews.ro felidézte, hogy törvénytervezete kidolgozása előtt Bogdan Diaconut 4000 lejes bírsággal sújtotta a CNCD, amiért az önkormányzati választási kampányban azt mondta, hogy amennyiben megválasztják Bukarest főpolgármesterévé, nem lesz több melegfelvonulás a román fővárosban.

Diaconu a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjeként került 2012-ben a parlamentbe, majd miután az RMDSZ-t is bevonták Victor Ponta kormányába, kilépett a PSD-ből és saját pártot alapított. Az idei őszi ülésszak elején tucatnyi bűnvádi eljárás alatt álló, korábbi pártjában kegyvesztett képviselő iratkozott át a PRU-ba, akik így próbálnak újabb mandátumhoz jutni.

A közvélemény-kutatások ellentmondásos eredményei alapján egyelőre nem lehet megjósolni, átlépi-e a PRU az ötszázalékos küszöböt a decemberi parlamenti választásokon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS