Az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör (SZK) vezetése különvéleményt fogalmazott meg egy állásfoglalás formájában annak kapcsán, hogy Kelemen Hunor szerdán arra biztatta az erdélyi magyar kettős állampolgárokat: vegyenek részt a magyarországi kvótareferendumon.

A szabadelvűek elsősorban azt kifogásolják, hogy a Kelemen által RMDSZ-álláspontként ismertetett népszavazás-támogató nyilatkozat megfogalmazását nem előzte meg széleskörű belső konzultáció.

„Ez a nyilatkozat-tétel nem tiszteli a Szövetség belső demokráciájának szellemét” – írja az SZK elnöksége, vagyis Fosztó László elnök, Bognár Zoltán és Eckstein-Kovács Péter alelnökök.

Szerintük ártalmas, hogy Kelemen nyilatkozata összekapcsolja a vasárnap esedékes magyarországi népszavazáson és a decemberi romániai parlamenti választásokon való részvételt. „Nem beszélhetünk egy lapon ezekről. A romániai választások tétje az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének biztosítása, és ez elsőrendű cél. A magyar állampolgárággal is rendelkező romániai szavazóknak joga van szavazni a kvótareferendumon, de a részvételre biztatás nem a Szövetség dolga, véleményünk szerint az egyéni döntés kérdése”.

A szabadelvűek azt tartják helyesnek, ha az RMDSZ az egyenlő közelség gyakorlatát ápolná a továbbiakban is a magyarországi politikai pártokkal kapcsolatban. Egyben ellenzik és szükségtelennek tartják a magyarországi belpolitikai ellentétek szándékos behozatalát az erdélyi közéletbe. „Ez különösen ártalmas egy olyan kérdés esetében, amely indulatokat, sőt gyűlöletet kelt emberek, vagy népcsoporttok ellen” – írják.

Hirdetés

„A globális migráció kérdésköre – akárcsak a globalizáció más következményei –, szerintünk is fontos probléma. A modern kommunikációs lehetőségeknek köszönhetően egészen másképpen kell gondolkodnunk az akkulturáció és integráció folyamatairól. A szélsőséges eszméket propagáló szervezeteket súlyos hiba összemosni az életüket mentő, más vallású, más kultúrájú menekültekkel. A menekültek nem bevándorlók, ne mossuk össze ezt a két fogalmat sem. A segítségnyújtás nem betelepítést jelent. Oly módon kell kezelni a helyzetet a morális és nemzetközi jogi kötelezettségeinknek eleget téve, hogy a veszély elmúltával a menekültek visszatérhessenek hazájukba”

– írják az állásfoglalásban.