// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ioan Gyuri Pascu életét megmenthették volna

// HIRDETÉS

Csakhogy az elsőként a helyszínre érkező orvos pánikrohamot állapított meg. És ezt az információt máig elhallgatták az illetékesek.

Amint arról beszámoltunk, az 55 éves előadót otthonában, hétfőn hajnali öt óra tájt érte a halál. Az okot szívrohamban állapították meg a helyszínre érkező mentőorvosok.

Viszont van egy apróság, amiről eddig mélyen hallgatott az illetékes hatóság. Cătălin Tolontan, a Gazeta Sporturilor újságírója viszont utánajárt a dolognak, és kiderült, hogy a beteg hajnali három óra körül hívta először a 112-es sürgősségi számot.

„Kiküldtek egy otthoni konzultációkra alkalmas mentőegységet, egy sofőrrel és egy orvossal. Az orvos nyugtatót, egy Diazepamot adott az izgatott betegnek, pánikrohamot állapított meg, majd elment”, nyilatkozta Tolontannak a bukaresti mentőszolgálat egyik alkalmazottja.

Hajnali öt óra körül egy újabb segélyhívás érkezett az előadó címéről, erről tud a világ. A helyszínre érkező mentősök viszont már nem tudták feléleszteni Pascut.

Az új információk ismeretében Tolontan felkereste Alice Grasut, a bukaresti mentőszolgálat igazgatóját, aki nem tagadta a hétfő éjjel lezajlott eseményeket: „Igen, három óra körül, 10 perccel a segélyhívás után egy mentőegység megérkezett Gyuri Pascu lakásához. A vérnyomás rendben volt, 12 per valamennyi, a pulzus rendben volt. A felesége többször elmondta, hogy Pascu úrnak vannak pánikrohamai, ezért az orvos beadott neki egy fél fiola Diazepamot.”

A bukaresti mentőszolgálat vezetősége azt nyilatkozta, hogy még hétfőn belső vizsgálatot indított az ügyben. „Vizsgálatot indítottunk, hogy kiderítsük, az elsőként a helyszínre érkező orvos mindent elvégzett-e, amit el kellett végeznie. Betartotta a protokollumot, vagy sem. És aztán intézkedünk. Ha nem tartotta be a protokollumot, én tehetek róla?”, jelentette ki Alice Grasu.

A rendelkezésre álló információk szerint a hajnali három órakor riasztott mentőautó minden eszközzel rendelkezett, ami a helyes diagnózishoz kellett. Ehhez képest az orvos nem tudta felmutatni a helyszínen készített EKG-leletet.

Ki a felelős? Kiderül néhány nap múlva, amikor a vizsgálat lezárul.

 

Fotó forrása: cinemagia.ro 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS