Donald Trump megint gyúrhat, hogy behozza a lemaradást. Persze a játéknak még távolról sincs vége.
Mit lehet mondani az utóbbi évtizedek legnézettebb (a becsült nézettség 100 millió fős volt, nem számítva a külföldi nézőket) amerikai elnökválasztási vita után?
És milyen konkrét hatása lesz a vitának a választási számtanra? David Axelrod, Barack Obama két kampányának fő felépítője a vita előtt azt mondta a CNN-nek, hogy végül a két jelölt által kialakított összbenyomás fog számítani, az, hogy ki uralja a találkozót. Nos, főleg azok számára némiképp meglepő módon, akik szerint Donald Trump született showman, a vita legnagyobb részében Hillary Clinton uralta a pódiumot.
Persze sok mindenről lehetne beszélni, de a hatás és a választókra gyakorolt első benyomások szemszögéből nézve legalább három elemet érdemes megemlíteni. Az első az, hogy a vita végén egy CNN által bizonytalan, de inkább Donald Trump felé hajló választókból álló floridai fókuszcsoport
Ez rendkívül fontos, mert a választást eldöntő szegmensről van szó, ugyanis a jelöltek hagyományos kemény magjában az ilyenfajta találkozók általában nem okoznak jelentős módosulásokat. Sőt, ez az eredmény némiképp meglepő, mert Trump éppen nyeregben volt, sikerült ledolgoznia a felmérésekben Hillary Clinton néha 10 százalékot is elérő előnyét.
A második fontos elem az, hogy
Ez volt a fő cél és az az általános benyomás, hogy e téren nem tudott teret nyerni. Ellenkezőleg, egyes felmérések szerint éppen az ellenkező vélemény erősödött meg (a CNN felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka alkalmatlannak tartja a legfőbb közjogi méltóság betöltésére). Igaz, vannak Trumpot győztesnek mutató online felmérések is. A Drudge Report szerint például 80-20 százalékos arányban győzött. De minthogy a Drudge Report eléggé elkötelezetten republikánus honlap, ez az arány egyáltalán nem meglepő, az olvasók ideológiai irányultságára való tekintettel. Különben más, relevánsabb online mérések eltérő eredményeket mutatnak. Például a Zoomph, amely a közösségi hálózatokról vett analitikai adatokat használja. Ezek azt jelzik, hogy miközben a vita alatt a Twitteren megosztott pozitív és negatív üzenetek terén ezek aránya Trump esetében kiegyensúlyozott volt, vagyis egyforma számban voltak negatív és pozitív üzenetek, Hillary Clinton esetében ezek aránya kedvező volt számára (minden negatív említésre 1,5 pozitív említés jutott).
Végső soron sokkal relevánsabb a harmadik említésre méltó elem. A Wall Street Journal mai számában megemlíti, hogy
Az ok: az a benyomás, hogy Hillary Clinton egyértelműen jobban szerepelt Trumpnál, aki többször, és ma éjszaka is arról beszélt, hogy az amerikaiak esetleg csökkenthetnék katonai jelenlétüket Ázsiában, a vita során nyíltan utalva Dél-Koreára és Japánra. Ugyanez történt Mexikóban is: a peso megerősödött a dollárhoz képest. Ez jelzi, milyen óriási hatással van külföldön az amerikai elnökválasztási kampánynak, miközben Donald Trump nyíltan vitatta a külpolitikában, a hagyományos szövetségesekkel kapcsolatosan az utóbbi évtizedekben kialakult kétpárti konszenzust.
Persze, ez csak az első vita. Van még kettő és időközben változhatnak a dolgok. Négy évvel ezelőtt Barack Obama is elvesztette első vitáját Mitt Romney ellenében. Ennek ellenére tegnap fontos esemény zajlott. Két okból: 1. Trump éppen nyeregben volt és egy tegnapi győzelem – talán döntő módon – megváltoztatta volna a kampány dinamikáját; 2. 8 évnyi demokrata mandátum után a választók általában változást akarnak, így az, hogy a fehér házi kontinuitás jelöltjének tekintett Hillary Clinton jobban teljesített a vitán, fontos adu számára.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: rtl.hu, bgr.com
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.