Hillary Clinton nagyo(bba)t alakított
Donald Trump megint gyúrhat, hogy behozza a lemaradást. Persze a játéknak még távolról sincs vége.
Mit lehet mondani az utóbbi évtizedek legnézettebb (a becsült nézettség 100 millió fős volt, nem számítva a külföldi nézőket) amerikai elnökválasztási vita után?
És milyen konkrét hatása lesz a vitának a választási számtanra? David Axelrod, Barack Obama két kampányának fő felépítője a vita előtt azt mondta a CNN-nek, hogy végül a két jelölt által kialakított összbenyomás fog számítani, az, hogy ki uralja a találkozót. Nos, főleg azok számára némiképp meglepő módon, akik szerint Donald Trump született showman, a vita legnagyobb részében Hillary Clinton uralta a pódiumot.
Persze sok mindenről lehetne beszélni, de a hatás és a választókra gyakorolt első benyomások szemszögéből nézve legalább három elemet érdemes megemlíteni. Az első az, hogy a vita végén egy CNN által bizonytalan, de inkább Donald Trump felé hajló választókból álló floridai fókuszcsoport
meggyőző, 18-2-es arányban Hillary Clintont mondta győztesnek.
Ez rendkívül fontos, mert a választást eldöntő szegmensről van szó, ugyanis a jelöltek hagyományos kemény magjában az ilyenfajta találkozók általában nem okoznak jelentős módosulásokat. Sőt, ez az eredmény némiképp meglepő, mert Trump éppen nyeregben volt, sikerült ledolgoznia a felmérésekben Hillary Clinton néha 10 százalékot is elérő előnyét.
A második fontos elem az, hogy
Trumpnak nem sikerült megcáfolnia azt az eléggé elterjedt véleményt, hogy nem megfelelő az elnöki tisztségre.
Ez volt a fő cél és az az általános benyomás, hogy e téren nem tudott teret nyerni. Ellenkezőleg, egyes felmérések szerint éppen az ellenkező vélemény erősödött meg (a CNN felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka alkalmatlannak tartja a legfőbb közjogi méltóság betöltésére). Igaz, vannak Trumpot győztesnek mutató online felmérések is. A Drudge Report szerint például 80-20 százalékos arányban győzött. De minthogy a Drudge Report eléggé elkötelezetten republikánus honlap, ez az arány egyáltalán nem meglepő, az olvasók ideológiai irányultságára való tekintettel. Különben más, relevánsabb online mérések eltérő eredményeket mutatnak. Például a Zoomph, amely a közösségi hálózatokról vett analitikai adatokat használja. Ezek azt jelzik, hogy miközben a vita alatt a Twitteren megosztott pozitív és negatív üzenetek terén ezek aránya Trump esetében kiegyensúlyozott volt, vagyis egyforma számban voltak negatív és pozitív üzenetek, Hillary Clinton esetében ezek aránya kedvező volt számára (minden negatív említésre 1,5 pozitív említés jutott).
Végső soron sokkal relevánsabb a harmadik említésre méltó elem. A Wall Street Journal mai számában megemlíti, hogy
az ázsiai tőzsdék behozták az elmúlt napokban elszenvedett veszteségeket.
Az ok: az a benyomás, hogy Hillary Clinton egyértelműen jobban szerepelt Trumpnál, aki többször, és ma éjszaka is arról beszélt, hogy az amerikaiak esetleg csökkenthetnék katonai jelenlétüket Ázsiában, a vita során nyíltan utalva Dél-Koreára és Japánra. Ugyanez történt Mexikóban is: a peso megerősödött a dollárhoz képest. Ez jelzi, milyen óriási hatással van külföldön az amerikai elnökválasztási kampánynak, miközben Donald Trump nyíltan vitatta a külpolitikában, a hagyományos szövetségesekkel kapcsolatosan az utóbbi évtizedekben kialakult kétpárti konszenzust.
Persze, ez csak az első vita. Van még kettő és időközben változhatnak a dolgok. Négy évvel ezelőtt Barack Obama is elvesztette első vitáját Mitt Romney ellenében. Ennek ellenére tegnap fontos esemény zajlott. Két okból: 1. Trump éppen nyeregben volt és egy tegnapi győzelem – talán döntő módon – megváltoztatta volna a kampány dinamikáját; 2. 8 évnyi demokrata mandátum után a választók általában változást akarnak, így az, hogy a fehér házi kontinuitás jelöltjének tekintett Hillary Clinton jobban teljesített a vitán, fontos adu számára.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: rtl.hu, bgr.com
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
