// 2026. október 9., péntek // Dénes

A „nem” szavazatra buzdít a Kárpát-medencei Autonómia Tanács

// HIRDETÉS

Tíz magyar szervezet írta alá az állásfoglalást a KMAT ülésén.

A népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) – mondta Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke a testület kétnapos ülését követő szombati sajtótájékoztatón, Budapesten.

A politikus elmondta: a KMAT állásfoglalást fogadott el a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják.

A helyben maradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk kell – hangsúlyozta. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre.

Közölte: a népszavazáson való részvétellel a kettős állampolgárság valóságtartalommal telik meg, és szélesedik az újrahonosított magyarok jogköre azzal, hogy részt vehetnek a voksoláson.

Az állásfoglalást – amelyet a sajtótájékoztatón is kiosztottak – aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége.

Ebben azt írták: erőszakos támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni „az önsorsrontó brüsszeli politikának”. Az állásfoglalás szerint „az illegális bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti, mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti”.

Hozzátették: az elmúlt egy évben beigazolódott, hogy „az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb hajlandóságot sem mutató, saját normáik a befogadó társadalmakra ráerőltetni igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terror-fenyegetést, a 'no-go' zónák megszaporodását hozzák magukkal”.

Mint írták, „a brüsszeli vezetőség politikája semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen az Európába kívánkozó tömegek eltartására a kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit”.

Arra a kérdésre, hogyan tudják ösztönözni az erdélyi magyarokat a népszavazáson való részvételre, Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: az EMNT és az EMNP aktívan kampányol, nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében és a demokráciaközpontokban gyűjtik a levélszavazatokat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövegség „visszafogottan” kampányol.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke is arról beszélt, aktív segítséget nyújtanak a választópolgároknak. Jelezte: azért is fontos a részvétel, mert „amit Brüsszel a kvótarendszerrel gerjeszt”, az a rend felbomlása, a demokratikus alapértékek megkérdőjelezése felé vezet, ez pedig ellentétes a SZNT céljaival. Mi a rend fenntartásában, a demokrácia elmélyítésében vagyunk érdekeltek, mert nem tudjuk elérni a kívánt autonómiát, ha káoszba torkollik a válság – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, milyen részvétel várható a népszavazáson, Tőkés László azt mondta, az a céljuk, hogy „semmiképp se rontsa” a külhoni magyarok szavazata a magyarországi szavazatok arányát, de nem zárta ki, hogy Erdélyben és a Délvidéken a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.

Kiss Igor a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében azt mondta, körülbelül 30 ezer délvidéki regisztrált a népszavazásra, és az ottaniak magukénak érzik a kérdést, mivel a menekültek balkáni útvonala arra vezet, így naponta találkoznak velük.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke azt emelte ki, a kérdés tulajdonképpen arról szól, hogy lesz egy keresztény Európa vagy nem lesz.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártja alelnöke, valamint Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviseletében szintén a részvétel fontosságát emelte ki.

KMAT-felmérés: a magyarok másodrendű állampolgárok a környező országokban

A számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban másodrendű állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben védtelenek – állapította meg a KMAT felmérése, amelynek eredményét szombaton ismertették Budapesten.

Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta, a felmérés szerint megállapítható, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket.

A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül, ahogyan a nemzeti közösségek független és demokratikus működésének biztosítását is alacsonyra értékelték a válaszadók.

Mint mondta, a felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, de kielégítő a nemzeti közösségek joga is a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz.

A kutatás szerint a nemzeti közösségek számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az oktatáshoz való jog érvényesül.

Kifejtette, hogy a nemzeti közösségeink tagjai nem csak a közjogi területen, hanem az oktatásban is diszkriminálva vannak, magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. Azt is megállapították, hogy a magyar nemzeti közösség kultúráját, történelmét nem megfelelően tanítják, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.

A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.

A felmérés részleteiről Bedő Árpád elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS