// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

ActiveWatch: Bukarest, Kolozsvár és Nagybánya sem méltó Európa kultfővárosi címére

// HIRDETÉS

Az emberi jogok megsértése nem fér össze az Európa Kulturális Főváros címmel – emlékeztet több civil szervezet.

Az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség és több más civil szervezet még 2015-ben nyílt levélben fordult a zsűrihez, mely arról dönt, melyik romániai város legyen Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. Ebben konkrét példákkal támasztották alá, hogy a jelöltek közül négy város – Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és az akkor még versenyben lévő Sepsiszentgyörgy – miért nem érdemli meg ezt a címet. A levelet most ismét elővették, tekintettel arra, hogy a négy kifogásolt város közül három bekerült a döntőbe, és hamarosan győztest hirdetnek. 

A független civil szervezetek elsősorban emberi jogi aspektusokat vetnek fel.

  • Bukarest esetében például azt, hogy az önkormányzat kényszerkilakoltatást hajtott végre 353 személlyel szemben egy városrendezési terv kedvéért, illetve nem vesz tudomást a várost fenyegető földrengésveszélyről. A korábbi észrevételeiket most azzal egészítették ki, hogy szándék szintjén történtek előrelépések, de Bukarest ezzel együtt sem méltó Európa Kulturális Fővárosa címre.
  • Kolozsvárral kapcsolatosan a pataréti romák helyzetét emlegetik fel, ugyanakkor azt, hogy Emil Boc polgármester állandóan hangoztatott multikultija ellenére a magyar közösség nyelvi jogai nem érvényesülhetnek, ezért a város összeférhetetlen a kultfővárosi címmel.
  • Nagybányának azt vetik a szemére, hogy az önkormányzat annak ellenére nem bontotta le a romák szegregálását szolgáló falat, melyet a város egyik külvárosában építettet, hogy a diszkriminációellenes tanács elmarasztalta miatta. Ezért Nagybánya sem érdemli meg a címet.

Az ActiveWatch, a Militia Spirituala (Lélek Rendőrség), a Romani CRISS és a Pro Patrimonio szervezetek megjegyzik: bár a kultfővárosi cím elnyerésének kritériumai között nem szerepel az emberi jogokra vonatkozó kötelezettség, Nagybánya és Kolozsvár megsértette az emberi jogok európai egyezményének 21-es cikkelyét. Véleményük szerint ha a két város közül kerül ki a nyertes, azt fogja jelenteni, hogy Európa szemet huny a jogsértések felett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS