// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Obama: a nemzet nem felejt

// HIRDETÉS

Az elnök a terrortámadás tizenötödik évfordulóján az Egyesült Államok sokféleségét dicsérte. Hillary Clinton rosszul lett a megemlékezésen.

Az amerikai nemzet soha nem feledi a tizenöt évvel ezelőtti terrortámadás áldozatait – hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök a Pentagonnál vasárnap elmondott beszédében.

Az amerikai elnök Ashton Carter védelmi miniszter és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője társaságában vett részt a tizenöt évvel ezelőtti terrortámadásokra emlékező ünnepségen a Pentagonnál.

Előtte a Fehér Házban 8 óra 46 perckor – pontosan akkor, amikor tizenöt évvel ezelőtt az első eltérített repülőgép becsapódott New Yorkban a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába – az elnök és hitvese, Michelle Obama egyperces néma főhajtással emlékezett az áldozatokra. A Fehér Házban – csakúgy, mint a szövetségi épületeken – félárbócra engedték a nemzeti lobogót.

Az elnök ezt követően érkezett a Pentagonhoz, ahol az ünnepség kezdetén koszorút helyezett el az áldozatok emlékére.

A Pentagonnál elmondott rövid beszédében Barack Obama arról beszélt, hogy őt inspirálta a hozzátartozók kitartása és a Szentírást idézte az állhatatos szeretetről és hűségről. Dicsérte az Egyesült Államok sokféleségét, sokszínűségét, amelyet nem gyöngeségnek, hanem az ország egyik legfőbb erejének nevezett és hangsúlyozta: az amerikaiaknak nem szabad hagyniuk, hogy ellenségeik megosztottságot keltsenek közöttük.

Az elnök egyébként szombati rádióüzenetében is arra figyelmeztette az amerikaiakat, hogy nem engedhetnek azoknak, akik meg akarják osztani a társadalmat.

Barack Obama beszéde után nem sokkal a televíziós csatornák jelezték: New Yorkban Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje elhagyta a megemlékezés helyszínét, a Fox televízió szerint „orvosi problémák” miatt. A televízió tudósítója arról számolt be, hogy Clinton majdnem összeesett és a biztonsági embereknek támogatniuk kellett, hogy be tudjon szállni az autóba. A demokraták kampánycsapata újságírói kérdésekre sem kommentálta, hogy Hillary Clinton miért távozott váratlanul.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS