// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Exhumálták Márton Áron püspök földi maradványait

// HIRDETÉS

Érckoporsóba helyezik a mostani fakoporsót, azt pedig a gyulafehérvári templom egy publikusabb részén helyezik el.

Exhumálták Márton Áron erdélyi római katolikus püspök földi maradványait csütörtökön a gyulafehérvári püspöki székesegyház altemplomában – tájékoztatta az MTI-t Potyó Ferenc érseki helynök. Az exhumáló bizottság 17 tagját Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérte fel a feladatra.

 

Amint a helynök elmondta: a püspök maradványait tartalmazó fa koporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából, és egy érckoporsóba helyezték. Hozzátette: a székesegyház déli mellékkápolnájába szarkofág alakú kőkoporsót készítenek, és ebbe kerül majd a püspök maradványait tartalmazó érckoporsó. Az érseki helynök szerint mindezzel azt szeretnék lehetővé tenni, hogy bárki leróhassa kegyeletét a boldog emlékezetű püspök előtt, és imádkozhasson a boldoggá, majd szentté avatásáért.

 

Potyó Ferenc hozzátette: Márton Áron tisztelete eddig is sok embert vonzott a gyulafehérvári székesegyházba, akik imájukban a püspök közbenjárását kérték, és koszorúkat, kokárdákat helyeztek el a kripta elé. A kedvükért mindig kinyitották az altemplom bejáratát, de nehézkes volt a lejutás. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy a hamvak a templomba kerülnek.

 

A helynök elmondta, a sírkamra kibontása után megállapították, hogy Márton Áron koporsója ép maradt, csupán az alsó deszkái kezdtek korhadni, a püspök teste mumifikálódott, temetkezési öltözete nem foszlott szét. Hozzátette, 

 

a püspök teste akkor válik ereklyévé, ha megtörtént a boldoggá avatása. 

 

Felidézte: Márton Áron nem a börtönben halt meg, így nem tekinthető az egyház vértanújának. Ezért a boldoggá avatásához egy olyan csoda leírása is szükséges, amely a közbenjárására történt. Ez egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás leírása lehet, mely azt követően következett be, hogy a gyógyulás érdekében Márton Áron közbenjárásáért imádkoztak.

 

Potyó Ferenc elmondta: Márton Áron kőszarkofágját szeptember 29-én, halála 36. évfordulóján leplezik le egy ünnepi szentmise keretében, melyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit és a magyar kormány képviselőit is meghívták.

 

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet 

 

a Világ Igaza címet adományozta neki.

 

A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. 

 

Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

 

A magyar kormány nemzetpolititikai államtitkársága 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS