// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az ELTE részévé válik a Márton Áron Szakkollégium

// HIRDETÉS

Miután a határon túliak számára létrehozott intézményt eddig működtető Balassi Intézet megszűnik.

A Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részeként működik tovább a jövőben a kormány döntése alapján - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A szakkollégium - amely a Balassi Intézet megszűnése után talál új otthont - a jövőben még magasabb színvonalon kívánja ellátni a külhoni magyar hallgatók és a minőségi magyar felsőoktatás kialakítása érdekében végzett tevékenységét.

Az egyetem közleménye szerint az ELTE fontosnak tartja, hogy a szervezeti egységeibe történő integráció minél hamarabb, zökkenőmentesen megtörténjen. Elsődleges szempont, hogy az ELTE vagyonkezelésébe kerülő kollégiumi épületek megfeleljenek a jogszabályokban foglaltaknak, amelyek szigorú feltételeket támasztanak a felsőoktatási kollégiumok működtetésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. Az egyetem vezetése ezen kívül a hallgatók és a dolgozók biztonságát, életkörülményeinek javítását is szem előtt tartja. Ennek érdekében haladéktalanul elkezdődnek a szükséges átalakítások - közölték.

Kitértek arra, hogy a Kunigunda úti épület esetében a halaszthatatlan felújításokat az ELTE saját forrásból indítja el, a teljes rekonstrukció reményeik szerint kormányzati támogatással valósulhat meg. A szükséges munkálatok kivitelezésének előrelátható időtartama legfeljebb fél év. Ezalatt a Kunigunda utcai épület egyes részei nem használhatók; az érintett hallgatók elhelyezéséről az ELTE más kollégiumaiban gondoskodik.

A Márton Áron Szakkollégiumban lakó hallgatók korábban bizonyos szolgáltatásokat díj ellenében vehettek csak igénybe (ilyen volt például internethasználat), ezeket a szolgáltatásokat a jövőben az ELTE térítésmentesen biztosítja majd  - jelezték.
Mint írták, a Márton Áron Szakkollégium eddig a Balassi Intézet részeként működött, amely a kormány döntése értelmében augusztus 31-ével jogutódlással megszűnik. Az intézetnek a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosított kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos feladatait a továbbiakban az Eötvös Loránd Tudományegyetem látja el.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS