Az úgynevezett „dákológia” csúcsra járatja a Ceauşescu-rezsimnek oly kedves protokronizmus nevetségességét és abszurditását.
A „dákológia” hirdetői számára hazánk egy „nagy történelmi tévedés” miatt viseli a Románia nevet: Dáciának kellene nevezni, de a Vatikán és a nyugati országok ránk kényszerítették a Románia elnevezést, mert a latin származás kitalálásával akarták igájukba hajtani a román népet. Sőt: a dákokat nem romanizálták, mert amikor a rómaiak eljutottak idáig, ők már a latin nyelv egyik változatát beszélték.
A dákok állítólag felsőbbrendű civilizációval rendelkeztek és egy adott időszakban a mai Európa szinte teljes területét uralták.
és ennek a népnek köszönhető az emberiség sorsát meghatározó találmányok egy része is.
A „dákológia” fő előremozdítójának Napoleon Săvescu, egy ideje az Egyesült Államokban letelepedett orvos tűnik. Lia Lungu, egy szintén Amerikában élő népdalénekes a fő hadsegédje. Idehaza néhány magánegyetem több professzora csatlakozott a „dákológiához”, valamint olyan excentrikusnak (hogy elegánsan fejezzem ki magam) tartott személyek, mint Mircea Chelaru tartalékos tábornok, vagy Kolozsvár volt polgármestere, Gheorghe Funar, mindketten a protokronista delírium vitathatatlan mesterei.
Ezekről a tévelygésekről Dan Alexe könyvet is írt Dákopátia címen (Humanitas, 2015), mely amennyire adatolt, annyira humoros is.
Most csak azért térek vissza a témára, mert New York-ban az elmúlt napokban zajlott a XVII. Nemzetközi Dákológiai Kongresszus,
címen. Maria Grapini euroképviselő – aki, amúgy, a román nyelv hiányos ismeretével vált híressé – forró üdvözletét küldte, kifejezve sajnálatát, hogy nem vehet részt a kongresszuson.
Egyelőre nem rendelkezem részletekkel a kongresszuson elhangzottakról, azon kívül, hogy Lia Lungu a megnyitón elénekelte a Dákok himnuszát: „Noi nu suntem urmașii Romei/ Nici nu am fost, nici nu vom fi,/ Măreții Daci ne sunt strămoșii/ Și vremea lor va reveni” („Nem vagyunk Róma utódai/Nem voltunk és nem is leszünk/Nekünk a fenséges Dákok az őseink/És újra eljön majd az idejük”) és a többi, és a többi.
Másvalami szokatlan ebben az ügyben: a kongresszus nem máshol, mint az ENSZ épületében, pontosabban mondva
Számomra talány, miért engedte meg a román Külügyminisztérium az ENSZ-missziónknak, hogy befogadja Săvescu és társai ostobaságait.
Kár, hogy a dákológusok nem használták ki az alkalmat arra, hogy Boirebisztászt ne csak Európa, hanem az egész világ, de legalább az amerikai kontinens egyesítőjének is kikiáltsák.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.
Egész évben tanult, de az érettségi előtti három hétben az átlagosnál intenzívebben készült a megmérettetésre Bartha Előd, aki az idei vizsgán Maros megyében a legjobb jegyet kapta a magyar diákok közül. Vele beszélgettünk a vizsgákról és nem csak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?