A román Külügyminisztérium felkarolja a dákológusokat
Az úgynevezett „dákológia” csúcsra járatja a Ceauşescu-rezsimnek oly kedves protokronizmus nevetségességét és abszurditását.
A „dákológia” hirdetői számára hazánk egy „nagy történelmi tévedés” miatt viseli a Románia nevet: Dáciának kellene nevezni, de a Vatikán és a nyugati országok ránk kényszerítették a Románia elnevezést, mert a latin származás kitalálásával akarták igájukba hajtani a román népet. Sőt: a dákokat nem romanizálták, mert amikor a rómaiak eljutottak idáig, ők már a latin nyelv egyik változatát beszélték.
A dákok állítólag felsőbbrendű civilizációval rendelkeztek és egy adott időszakban a mai Európa szinte teljes területét uralták.
A németeknek és az északi népeknek is a dákok voltak az őseik
és ennek a népnek köszönhető az emberiség sorsát meghatározó találmányok egy része is.
A „dákológia” fő előremozdítójának Napoleon Săvescu, egy ideje az Egyesült Államokban letelepedett orvos tűnik. Lia Lungu, egy szintén Amerikában élő népdalénekes a fő hadsegédje. Idehaza néhány magánegyetem több professzora csatlakozott a „dákológiához”, valamint olyan excentrikusnak (hogy elegánsan fejezzem ki magam) tartott személyek, mint Mircea Chelaru tartalékos tábornok, vagy Kolozsvár volt polgármestere, Gheorghe Funar, mindketten a protokronista delírium vitathatatlan mesterei.
Ezekről a tévelygésekről Dan Alexe könyvet is írt Dákopátia címen (Humanitas, 2015), mely amennyire adatolt, annyira humoros is.
Most csak azért térek vissza a témára, mert New York-ban az elmúlt napokban zajlott a XVII. Nemzetközi Dákológiai Kongresszus,
Boirebisztasz (Burebista) király, az ókori Európa nemzeteinek egyesítője
címen. Maria Grapini euroképviselő – aki, amúgy, a román nyelv hiányos ismeretével vált híressé – forró üdvözletét küldte, kifejezve sajnálatát, hogy nem vehet részt a kongresszuson.
Egyelőre nem rendelkezem részletekkel a kongresszuson elhangzottakról, azon kívül, hogy Lia Lungu a megnyitón elénekelte a Dákok himnuszát: „Noi nu suntem urmașii Romei/ Nici nu am fost, nici nu vom fi,/ Măreții Daci ne sunt strămoșii/ Și vremea lor va reveni” („Nem vagyunk Róma utódai/Nem voltunk és nem is leszünk/Nekünk a fenséges Dákok az őseink/És újra eljön majd az idejük”) és a többi, és a többi.
Másvalami szokatlan ebben az ügyben: a kongresszus nem máshol, mint az ENSZ épületében, pontosabban mondva
a román missziónak az Egyesült Nemzetek épületében található székhelyén zajlott.
Számomra talány, miért engedte meg a román Külügyminisztérium az ENSZ-missziónknak, hogy befogadja Săvescu és társai ostobaságait.
Kár, hogy a dákológusok nem használták ki az alkalmat arra, hogy Boirebisztászt ne csak Európa, hanem az egész világ, de legalább az amerikai kontinens egyesítőjének is kikiáltsák.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
