Az úgynevezett „dákológia” csúcsra járatja a Ceauşescu-rezsimnek oly kedves protokronizmus nevetségességét és abszurditását.
A „dákológia” hirdetői számára hazánk egy „nagy történelmi tévedés” miatt viseli a Románia nevet: Dáciának kellene nevezni, de a Vatikán és a nyugati országok ránk kényszerítették a Románia elnevezést, mert a latin származás kitalálásával akarták igájukba hajtani a román népet. Sőt: a dákokat nem romanizálták, mert amikor a rómaiak eljutottak idáig, ők már a latin nyelv egyik változatát beszélték.
A dákok állítólag felsőbbrendű civilizációval rendelkeztek és egy adott időszakban a mai Európa szinte teljes területét uralták.
és ennek a népnek köszönhető az emberiség sorsát meghatározó találmányok egy része is.
A „dákológia” fő előremozdítójának Napoleon Săvescu, egy ideje az Egyesült Államokban letelepedett orvos tűnik. Lia Lungu, egy szintén Amerikában élő népdalénekes a fő hadsegédje. Idehaza néhány magánegyetem több professzora csatlakozott a „dákológiához”, valamint olyan excentrikusnak (hogy elegánsan fejezzem ki magam) tartott személyek, mint Mircea Chelaru tartalékos tábornok, vagy Kolozsvár volt polgármestere, Gheorghe Funar, mindketten a protokronista delírium vitathatatlan mesterei.
Ezekről a tévelygésekről Dan Alexe könyvet is írt Dákopátia címen (Humanitas, 2015), mely amennyire adatolt, annyira humoros is.
Most csak azért térek vissza a témára, mert New York-ban az elmúlt napokban zajlott a XVII. Nemzetközi Dákológiai Kongresszus,
címen. Maria Grapini euroképviselő – aki, amúgy, a román nyelv hiányos ismeretével vált híressé – forró üdvözletét küldte, kifejezve sajnálatát, hogy nem vehet részt a kongresszuson.
Egyelőre nem rendelkezem részletekkel a kongresszuson elhangzottakról, azon kívül, hogy Lia Lungu a megnyitón elénekelte a Dákok himnuszát: „Noi nu suntem urmașii Romei/ Nici nu am fost, nici nu vom fi,/ Măreții Daci ne sunt strămoșii/ Și vremea lor va reveni” („Nem vagyunk Róma utódai/Nem voltunk és nem is leszünk/Nekünk a fenséges Dákok az őseink/És újra eljön majd az idejük”) és a többi, és a többi.
Másvalami szokatlan ebben az ügyben: a kongresszus nem máshol, mint az ENSZ épületében, pontosabban mondva
Számomra talány, miért engedte meg a román Külügyminisztérium az ENSZ-missziónknak, hogy befogadja Săvescu és társai ostobaságait.
Kár, hogy a dákológusok nem használták ki az alkalmat arra, hogy Boirebisztászt ne csak Európa, hanem az egész világ, de legalább az amerikai kontinens egyesítőjének is kikiáltsák.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Románia labdarúgó-válogatottja 3-1-re kikapott Bosznia-Hercegovinától a világbajnoki selejtezősorozat szombat esti játéknapján, ezzel nehéz helyzetbe került a 2026-os tornára való kijutás tekintetében.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Országszerte több mint 600 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?