Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, a Vásárhelyi Forgatag fővédnöke a marosvásárhelyi kultúrpalotában tartott nyitógálán többek között arról beszélt, hogy Szerbia után Románia is felismerheti, hogy számára az erdélyi magyarság nem veszélyforrás, hanem erőtartalék, és Magyarország nem ellenség, hanem érték- és érdekközösségben lévő szövetséges.
Kövér László megállapította: az 1990-ben élt magyar közösség minden második tagja hiányzik ma Marosvásárhelyről. Szerinte ez az adat „vádlón szól” nemcsak a román politikai vezető réteg „rendszereken és kormányzatokon átívelő magyarellenességéről”, de az erdélyi, és
a magyarországi „nemzetpolitika teljesítményéről, vagy inkább annak hiányáról” is.
A házelnök szerint geopolitikai játszmák közepette valamennyi európai ember szülőföldhöz való joga kerül veszélybe; és tulajdonképpen minden európai polgárnak kijut a marosvásárhelyi magyar sorsból, reményből és félelemből. „Elmondhatjuk, hogy minden európai polgártársunk egy kicsit vásárhelyi is, csak még sokan nem tudnak róla” – jegyezte meg. Úgy vélte: akkor fordulhat jobbra a marosvásárhelyi magyarság helyzete, ha Románia felismeri, hogy a térség népei számára közös kihívás a szülőföld, a Kárpát-medence és Közép-Európa megőrzése.
Kövér László arra is kitért, hogy az erdélyi magyar politika szereplői „igaz egyezségekkel” segíthetik a magyar érdek érvényesülését és adhatják vissza a romániai magyar választópolgároknak a tisztességes és eredményes magyar politikai képviselet lehetőségébe vetett hitét. „A bukaresti parlamentben a magyarokon kívül más nem fog magyar érdekeket képviselni, ugyanakkor a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok jövőbeli javulását is segítheti a hatékony magyar jelenlét a romániai politikában. Ezért tisztelettel kérek minden romániai magyar választópolgárt, hogy a decemberi romániai parlamenti választáson szavazatával erősítse az erdélyi magyar politikát” – jelentette ki.
Felkérte a magyar állampolgársággal is rendelkező marosvásárhelyi és erdélyi magyarokat, hogy október 2-án mindannyian vegyenek részt a magyarországi népszavazáson, és
szavazzanak nemmel az Európai Unió által tervezett kényszerbetelepítések lehetőségére.
Portik Vilmos, a négynapos rendezvénysorozat egyik főszervezője köszöntésében emlékeztetett arra, hogy a negyedik forgatagot Marosvásárhely szabad királyi várossá nyilvánításának 400. évfordulóján tartják. Köszönetet mondott Dorin Florea polgármesternek, amiért az idén először lehetővé tette, hogy a város szívébe költözzék a forgatag.
Soós Zoltán, a másik főszervező kijelentette: értékeli a gesztust, de emlékeztette a városvezetőt, hogy a vásárhelyi magyarságnak jogai vannak, amiket meg kell adni. Példaként a szabad királyi városi rangot 400 évvel ezelőtt megadó Bethlen Gábor szobrának felállítását, az erről szóló városi tanácsi döntés végrehajtását említette.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra a veszélyre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy
Románia küszöbön álló közigazgatási átszervezése során Székelyföldet egy román többségű régióba kényszerítik.
Kijelentette: bízik benne, hogy Magyarország érvényt szerez a román-magyar alapszerződés kitételének, mely szerint nem változtatják a magyarság kárára a közigazgatási egységeket.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke szerint a különböző erdélyi városokban tartott magyar napok megerősítik a közösséget. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nevében is szóló Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke úgy vélte, a Vásárhelyi Forgatag által a közösség megmutathatja erejét. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a vásárhelyi magyarságnak azt kell megmutatnia, hogy „nemcsak négy napig mienk a négyszáz éves szabad királyi város”.
A négynapos rendezvénysorozat keretében 367 programra várják a marosvásárhelyi magyarokat és a városba látogatókat. A rendezvénysorozat nyitógáláján Tompos Kátya előadóművész és zenekara szórakoztatta a kultúrpalota nagytermét megtöltő közönséget.
Fotók: Facebook/Vásárhelyi Forgatag