// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mit eszünk a Kolozsvári Magyar Napokon?

// HIRDETÉS

Megnéztük, mivel várják az éhes fesztiválozót a Farkas utca környékén.

„Basszam, mennyire éhes vagyok!” – mormogja a kisboltban dolgozó eladó srác, miközben a markunkba nyomja a visszajárót, és teljes mértékben együttérzünk vele, mivel a bolttól húsz méterre sülő hatalmas húsdarabok ellentmondást nem tűrő illata betölti az üzlethelyiséget, de a fiúnak van még pár órája a műszakból.

De mivel nekünk ez a műszak, vagyis az, hogy megmutassuk a fesztiválutca ételkínálatát, engedünk a csábításnak, hagyjuk, hogy az illatáradat magával ragadjon, és máris ott vagyunk a helyszínen.

És durr bele a közepébe, rögtön ez a látvány fogad. Balról jobbra haladva figyelhetjük meg a grillcsirkésedés folyamatának különböző szakaszait.

 

A helyszín a híres Papa la Sanyi, amely a tengerparti Vama Veche és Bukarest után egy ideje Kolozsváron is működik.

 

Ő a névadó tulajdonos és gasztropápa, Pădurean Sanyi. Figyeljük csak a személyzet sújtásos pólóját, mégis csak magyar napok vannak.

 

Mutatjuk az árlistát is, a hússal, gombával töltött lepény igazi fesztiválkaja.

 

Sanyinál irdatlan üstökben fő a babgulyás, a halászlé, a birkapörkölt és a marhagulyás. Cipóban is lehet kérni, az illatuk leírhatatlan.

 

Itt az áruk is. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Napokon a fő pörköltes, gulyásos, tokányos lacikonyhán 40 lejt is elkértek egy tál ételért, ezek egészen baráti árak.

 

Ez itt kajapornó, nincs más szó rá. Elnézést kérünk a vegáktól, de ezt kár lett volna nem premier plánban megmutatni.

 

Az egészben sült csülökhoz, grillcsirkéhez többféle köret választható, semmi egzotikus, de minden finom.

 

A Papa la Sanyi standjával szemben a másik nagy gasztroközpont a Kolozsváron híres Moldovan hentesbiznisz. Egészen pofás etetőstandot húztak fel az Egyetem utcában.

 

Moldovanék szintén grillezett húsokban és kolbászokban utaznak...

 

...ezekhez sült krumplit, fokhagymás gombát, grillezett zöldségeket kínálnak...

 

...és meglehetősen gazdag savanyúság-felhozataluk van.

 

És itt vannak Moldovanék árai. Náluk is látszik, hogy készültek az eseményre, magyar napokhoz piros-fehér-zöld kalapszalag jár.

 

Ha választani kellene, nem tudnánk, hogy a bal- vagy a jobboldali tálcára mutassunk. Viszont aki bevág egy ekkora disznóhúsdarabot sült krumplival...

 

...máris léphet át a Farkas utca elején álló Naturland-standhoz, svédcseppet inni, hogy a teste egészséges és fiatal maradjon.

 

És ezzel a Farkas utcában vagyunk, ahol futószalagon sülnek a kürtőskalácsok. Vaníliás, diós, fahéjas, kókuszos, szezámmagos. Tíz lej egy kalács – ez nem fesztiválár, ennyiért lehet máshol is hozzájutni.

 

Ha jól tudjuk, az óriáspalacsinta idén jelent meg a fesztiválutcában, egészen vad töltelékeket lehet kérni bele: M&M csoki, snickers, raffaello, Eiffel-torony, Cherry dream.

 

Egy másik standon még óriásibb palacsintát lehet enni, itt inkább a hagyományosabb, lekváros töltelékek dominálnak.

 

De persze jelen van a fesztiválok örökös sztárkajája, a lángos is. Kedvencünk a fokhagymás-tejfölös-sajtos, a gyerekek jó eséllyel a nutellásat választanák.

 

Házi rétes egyenesen az Arad megyei Tornyáról. Nem kóstóltuk de álítólag nagyon finom.

 

Kekszszalámi, házicsoki. Jól néz ki, biztos finom is, de olcsónak nem mondható.

 

Forma és tartalom összefonódása a mézeskalácsosnál. Lehetne még iPhone-, Pikachu- és F-16-os vadászgép alakú formákat is piacra dobni, biztosan sikeresek lennének.

 

A házi lekvárok és levek sem hiányoznak. Ez persze nem fesztiválkaja, mi legalábbis senkit nem láttunk fesztiválon lekvárt kanalazni vagy sűrített gyűmölcsszörpöt inni.

 

A szomszédos standon hegyekben áll a méz, mindenféle ízben, színben.

 

Nem kis munkával jár a látványsavanyúság elkészítése, de a végeredmény nagyon mutatós.

 

Aki az egyszerű, őszinte és finom ételt szereti, ide látogasson el.

 

Közben visszakanyarodunk Moldovanékhoz, a szemerkélő eső ellenére jól megy a bolt.

 

„Nem tudom a szemem levenni arról a csülökről. Persze én nem kapok belőle, majd otthon, bigyuszkaját, ugyebár...”

 

És hát egy fesztiválon elkerülhetetlen a találkozás ezzel a szép objektummal.

(kép és szöveg: Fall Sándor)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS