// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Mit eszünk a Kolozsvári Magyar Napokon?

// HIRDETÉS

Megnéztük, mivel várják az éhes fesztiválozót a Farkas utca környékén.

„Basszam, mennyire éhes vagyok!” – mormogja a kisboltban dolgozó eladó srác, miközben a markunkba nyomja a visszajárót, és teljes mértékben együttérzünk vele, mivel a bolttól húsz méterre sülő hatalmas húsdarabok ellentmondást nem tűrő illata betölti az üzlethelyiséget, de a fiúnak van még pár órája a műszakból.

De mivel nekünk ez a műszak, vagyis az, hogy megmutassuk a fesztiválutca ételkínálatát, engedünk a csábításnak, hagyjuk, hogy az illatáradat magával ragadjon, és máris ott vagyunk a helyszínen.

És durr bele a közepébe, rögtön ez a látvány fogad. Balról jobbra haladva figyelhetjük meg a grillcsirkésedés folyamatának különböző szakaszait.

 

A helyszín a híres Papa la Sanyi, amely a tengerparti Vama Veche és Bukarest után egy ideje Kolozsváron is működik.

 

Ő a névadó tulajdonos és gasztropápa, Pădurean Sanyi. Figyeljük csak a személyzet sújtásos pólóját, mégis csak magyar napok vannak.

 

Mutatjuk az árlistát is, a hússal, gombával töltött lepény igazi fesztiválkaja.

 

Sanyinál irdatlan üstökben fő a babgulyás, a halászlé, a birkapörkölt és a marhagulyás. Cipóban is lehet kérni, az illatuk leírhatatlan.

 

Itt az áruk is. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Napokon a fő pörköltes, gulyásos, tokányos lacikonyhán 40 lejt is elkértek egy tál ételért, ezek egészen baráti árak.

 

Ez itt kajapornó, nincs más szó rá. Elnézést kérünk a vegáktól, de ezt kár lett volna nem premier plánban megmutatni.

 

Az egészben sült csülökhoz, grillcsirkéhez többféle köret választható, semmi egzotikus, de minden finom.

 

A Papa la Sanyi standjával szemben a másik nagy gasztroközpont a Kolozsváron híres Moldovan hentesbiznisz. Egészen pofás etetőstandot húztak fel az Egyetem utcában.

 

Moldovanék szintén grillezett húsokban és kolbászokban utaznak...

 

...ezekhez sült krumplit, fokhagymás gombát, grillezett zöldségeket kínálnak...

 

...és meglehetősen gazdag savanyúság-felhozataluk van.

 

És itt vannak Moldovanék árai. Náluk is látszik, hogy készültek az eseményre, magyar napokhoz piros-fehér-zöld kalapszalag jár.

 

Ha választani kellene, nem tudnánk, hogy a bal- vagy a jobboldali tálcára mutassunk. Viszont aki bevág egy ekkora disznóhúsdarabot sült krumplival...

 

...máris léphet át a Farkas utca elején álló Naturland-standhoz, svédcseppet inni, hogy a teste egészséges és fiatal maradjon.

 

És ezzel a Farkas utcában vagyunk, ahol futószalagon sülnek a kürtőskalácsok. Vaníliás, diós, fahéjas, kókuszos, szezámmagos. Tíz lej egy kalács – ez nem fesztiválár, ennyiért lehet máshol is hozzájutni.

 

Ha jól tudjuk, az óriáspalacsinta idén jelent meg a fesztiválutcában, egészen vad töltelékeket lehet kérni bele: M&M csoki, snickers, raffaello, Eiffel-torony, Cherry dream.

 

Egy másik standon még óriásibb palacsintát lehet enni, itt inkább a hagyományosabb, lekváros töltelékek dominálnak.

 

De persze jelen van a fesztiválok örökös sztárkajája, a lángos is. Kedvencünk a fokhagymás-tejfölös-sajtos, a gyerekek jó eséllyel a nutellásat választanák.

 

Házi rétes egyenesen az Arad megyei Tornyáról. Nem kóstóltuk de álítólag nagyon finom.

 

Kekszszalámi, házicsoki. Jól néz ki, biztos finom is, de olcsónak nem mondható.

 

Forma és tartalom összefonódása a mézeskalácsosnál. Lehetne még iPhone-, Pikachu- és F-16-os vadászgép alakú formákat is piacra dobni, biztosan sikeresek lennének.

 

A házi lekvárok és levek sem hiányoznak. Ez persze nem fesztiválkaja, mi legalábbis senkit nem láttunk fesztiválon lekvárt kanalazni vagy sűrített gyűmölcsszörpöt inni.

 

A szomszédos standon hegyekben áll a méz, mindenféle ízben, színben.

 

Nem kis munkával jár a látványsavanyúság elkészítése, de a végeredmény nagyon mutatós.

 

Aki az egyszerű, őszinte és finom ételt szereti, ide látogasson el.

 

Közben visszakanyarodunk Moldovanékhoz, a szemerkélő eső ellenére jól megy a bolt.

 

„Nem tudom a szemem levenni arról a csülökről. Persze én nem kapok belőle, majd otthon, bigyuszkaját, ugyebár...”

 

És hát egy fesztiválon elkerülhetetlen a találkozás ezzel a szép objektummal.

(kép és szöveg: Fall Sándor)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS