Augusztusban már kapják a különnyugdíjat a képviselők és a szenátorok: egy befejezett négyéves mandátum után 1550, két mandátum után 3100, három mandátumot követően pedig 4600 lejes nyugdíjat kapnak a képviselők és a szenátorok.
Az összeg csak a nyugdíjkorhatárt elért törvényhozóknak jár écs csak akkor, ha lejár a mandátuma. Ha egy nyugdíjas korú törvényhozót újraválasztanak, a nyugdíját felfüggesztik és csak a mandátuma után kapja tovább.
Rossz hír a korrupció miatt jogerősen elítélt képviselőknek és szenátoroknak, hogy ők nem jogosultak az extra nyugdíjra.
A törvényhozói nyugdíjakra idén 20 millió lejt különít el a költségvetési kiegészítés tervezete.
A különnyugdíjak bevezetését tavaly áprilisban szavazta meg a parlament a PSD kezdeményezésére. A rendelkezést a PNL kivételével az összes parlamenti párt támogatta.
Az indítvány szerzői azzal indokolták a nyugdíjemelés szükségességét, hogy a képviselőknek és a szenátoroknak joguk van a „természetes és méltányos” illetményhez a parlamenti tevékenységüket honorálandó. A nyugdíjemelést támogató honatyák arra hivatkoznak, hogy parlamenti mandátumuk nem számít bele a nyugdíjra feljogosító, ledolgozott évekbe.
Klaus Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek a tervezetet módosításra, mivel szerinte a pluszjuttatás indokolatlan és önkényes, a parlamenti képviselőknek nem kellene privilégiumokkal rendelkezniük, hiszen nem járultak hozzá a nyugdíjalaphoz.
Ennek ellenére a parlament 2015 decemberében lényegi változtatás nélkül ismét megszavazta a tervezetet. Az államfő csak egyszer küldhet vissza törvénytervezetet a parlamentbe, ezután ki kell hirdetnie a törvényt, vagy megtámadhatja az Alkotmánybíróságon. Iohannis nem élt ezzel a jogával.