// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Szeptemberre halasztották a Segesvári Középkori Fesztivált

// HIRDETÉS

Az önkormányzat úgy vette el a fesztivál szervezési jogát a nyertes pályázatot benyújtó civil egyesülettől, hogy még csak nem is szólt róla a főszervezőnek.

A Segesvári Középkori Fesztivál 24 éve az egyik legmeghatározóbb és a legtöbb turistát vonzó esemény Szászföldön, ennek ellenére az önkormányzat bürokratikus akadályai miatt idén bizonytalan időre elhalasztották a hagyományosan július végén tartott esemény megszervezését.

Hiába nyerte el a szervezés jogát az idén áprilisban zajlott versenytárgyaláson a marosvásárhelyi Scena Színház Egyesület, és hagyta jóvá pályázatukat az önkormányzat két illetékes bizottsága is, a szerződést mégsem írták alá. Az önkormányzat harmadik – jogi – bizottsága kifogást emelt az ellen, hogy az egyesület úgy kap vissza nem térítendő támogatást, hogy közben

jövedelme származna a közterület bérbe adásából.

Segesvár polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy a fesztivál sorsa jövőhéten, a helyi tanács rendhagyó ülésén dől el. Az esemény lehetséges dátumaként szeptember eleje. Az elöljárók már megszavazták, hogy augusztus 1-jétől alakuljon meg egy szervezői bizottság az önkormányzaton belül, mely összeállítja a programot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Scena Színház Egyesület

elesik a szervezés jogától, és az önkormányzat veszi át a helyét.

Liviu Pancu színházi rendező, az egyesület igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kapott semmilyen hivatalos értesítést sem a halasztásról, sem az esemény lemondásáról. A sajtóból értesültek arról, hogy egy olyan bizottság, mely nem is illetékes a kérdésben, jelezte: gondok vannak a nyertes pályázattal. Szerinte a pályázat minden elemét két bizottság is megvizsgálta, mindkettőtől megkapták a szükséges engedélyeket, és továbbra is szeretnék megtartani a fesztivált. A kérdés már csak az, hogy mikor, hiszen

a mostani hétvégével számoltak a szervezők.

Az önkormányzat korábban 130 ezer lej vissza nem térítendő támogatást szavazott meg az egyesületnek a fesztivál lebonyolítására. Magyarországról, Bulgáriából, Németországból és Spanyolországból egyaránt jöttek volna fellépők a rendezvényre, melynek fénypontja egy Shakespeare-darab szabadtéri bemutatója lett volna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS