// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szeptemberre halasztották a Segesvári Középkori Fesztivált

// HIRDETÉS

Az önkormányzat úgy vette el a fesztivál szervezési jogát a nyertes pályázatot benyújtó civil egyesülettől, hogy még csak nem is szólt róla a főszervezőnek.

A Segesvári Középkori Fesztivál 24 éve az egyik legmeghatározóbb és a legtöbb turistát vonzó esemény Szászföldön, ennek ellenére az önkormányzat bürokratikus akadályai miatt idén bizonytalan időre elhalasztották a hagyományosan július végén tartott esemény megszervezését.

Hiába nyerte el a szervezés jogát az idén áprilisban zajlott versenytárgyaláson a marosvásárhelyi Scena Színház Egyesület, és hagyta jóvá pályázatukat az önkormányzat két illetékes bizottsága is, a szerződést mégsem írták alá. Az önkormányzat harmadik – jogi – bizottsága kifogást emelt az ellen, hogy az egyesület úgy kap vissza nem térítendő támogatást, hogy közben

jövedelme származna a közterület bérbe adásából.

Segesvár polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy a fesztivál sorsa jövőhéten, a helyi tanács rendhagyó ülésén dől el. Az esemény lehetséges dátumaként szeptember eleje. Az elöljárók már megszavazták, hogy augusztus 1-jétől alakuljon meg egy szervezői bizottság az önkormányzaton belül, mely összeállítja a programot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Scena Színház Egyesület

elesik a szervezés jogától, és az önkormányzat veszi át a helyét.

Liviu Pancu színházi rendező, az egyesület igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kapott semmilyen hivatalos értesítést sem a halasztásról, sem az esemény lemondásáról. A sajtóból értesültek arról, hogy egy olyan bizottság, mely nem is illetékes a kérdésben, jelezte: gondok vannak a nyertes pályázattal. Szerinte a pályázat minden elemét két bizottság is megvizsgálta, mindkettőtől megkapták a szükséges engedélyeket, és továbbra is szeretnék megtartani a fesztivált. A kérdés már csak az, hogy mikor, hiszen

a mostani hétvégével számoltak a szervezők.

Az önkormányzat korábban 130 ezer lej vissza nem térítendő támogatást szavazott meg az egyesületnek a fesztivál lebonyolítására. Magyarországról, Bulgáriából, Németországból és Spanyolországból egyaránt jöttek volna fellépők a rendezvényre, melynek fénypontja egy Shakespeare-darab szabadtéri bemutatója lett volna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS