A németek nem akarják Törökországot az EU-ba

Leállítaná az EU-csatlakozási tárgyalásokat és vízummentességet sem adna a törököknek a bajor miniszterelnök a puccs utáni tisztogatások miatt.
Hirdetés
A törökországi puccskísérlet után kibontakozott folyamatok miatt le kell állítani a török EU-csatlakozási tárgyalásokat, és nem szabad teljes körű vízumentességet adni a török állampolgároknak – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy pénteken ismertetett interjúban.
 
Az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU testvérpártja, a CSU elnöke a Berliner Morgenpost című lapban szombaton megjelenő interjúból közölt részletek szerint azt mondta, hogy a jogállam leépítése miatt azonnal le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat. Az ankarai vezetés tevékenységéről szólva kiemelte, hogy „demokratikus jogállam ilyet nem tesz”. Hozzátette, hogy 
 

szó sem lehet a teljes körű uniós vízummentességről,

mert Törökország „belső problémáinak németországi importját” jelentené. „Nem lehet a bevándorlás kérdését azon az áron megoldani, hogy újabb súlyos problémákat idézünk elő Németországban” – utalt Horst Seehofer az EU-Törökország menekültügyi megállapodásra, amelyben az EU vállalta a vízumkötelezettség megszüntetésére irányuló folyamat felgyorsítását.
 
Azonban a CSU egy másik tekintélyes politikusa, Manfred Weber, a jobbközép irányultságú pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője egy pénteki nyilatkozatában visszafogottabban nyilatkozott. A dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás „működik, és nincs ok a megkérdőjelezésére”.
 
Hozzátette, hogy „újra kell rendezni” az EU és Törökország viszonyát, amikor majd rendeződik a puccskísérlettel kialakult helyzet. Szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ugyan el lehet képzelni, de a csatlakozási tárgyalásoknak középtávon véget kell vetni, mert 
 

a teljes jogú (uniós) tagság nem megfelelő megoldás Törökország esetében.

A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós kormánya a csatlakozási folyamat fékezése mellett foglalt állást. Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján elképzelhetetlennek nevezte, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissanak meg. A tárgyalások esetleges leállításáról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés nem a német kormány hatásköre.
 
A CSU részéről az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén folyósított pénzügyi támogatás felfüggesztését is követelik. Johannes Singhammer, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s helyettes vezetője a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy haladéktalanul be kell fagyasztani a kifizetéseket, mert a segítség “bizonyítható módon teljességgel hatástalan”, hiszen 
 

Törökország nem az EU-hoz közeledik, hanem egy tekintélyelvű modell felé halad.

A Süddeutsche Zeitung pénteki összeállítása alapján az EU 2007-től 2013-ig 4,8 milliárd eurót folyósított Törökországnak az IPA keretében, és a 2014-2020-as időszakra 4,45 milliárd eurót irányzott elő.
 
Törökország 2005 óta tárgyal az EU-val a tagság megszerzéséről. A 35 tárgyalási fejezetből 15-öt nyitottak meg. A CDU/CSU kezdettől fogva ellenzi Törökország felvételét, a pártszövetség szerint az EU-nak úgynevezett megkülönböztetett partneri kapcsolatot kell kialakítania Törökországgal. Az SPD támogatja Törökország csatlakozását az EU-hoz.
 
A német lakosság a július 15-i puccskísérlet nyomán minden eddiginél nagyobb arányban ellenzi Törökország felvételét: a ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásnak pénteki adatai szerint 87 százalék elutasítja az uniós tagság megadását a 2004 óta tagjelölt országnak, és ugyancsak 87 százalék szerint a katonai államcsínykísérlet nyomán veszélybe került a demokrácia Törökországban.
Hirdetés