Ha a székelyföldi politikusokon múlna, előbb-utóbb összefognának a pártok - legalábbis Tusványoson úgy tűnt.
Három párt kilenc politikusát sikerült egy asztalhoz ültetni a 27. Tusványos keretében, az eddigi egyik leginkább vitára emlékeztető előadáson, melynek címe: Választások után a székelyföldi önkormányzatokban volt. A jelölteket Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője kérdezte, akinek külön felkérése, miszerint „hagyjuk a pártpolitikai rizsát”, csak részben teljesült.
Az egyébként jó hangulatban telt beszélgetést egyértelműen Antal Árpád, Ráduly Róbert Kálmán, illetve Borboly Csaba uralta, akik esetenként – mintha nem is egy párt tagjai lennének – egymásnak és a parlamentben tevékenykedő párttársaiknak is beszóltak. De nem csak erről marad emlékezetes a vita. Arról is, hogy a véleménykülönbségek ellenére a legfontosabb kérdésekben meglepő nagy volt az egyetértés, ami valljuk be, politikusoktól szokatlan. Lássuk, miről is esett szó.
A júniusi önkormányzati választások után ősszel parlamenti választások lesznek Romániában. Az eredmények kiértékelése, illetve a várható szereplésre vonatkozóan Molnár Tibor szentegyházi polgármester a múlt szálainak elvarrását említette legfontosabb feladataként, amire azért van szükség, mert még nem tudja, hogy mit hagyott maga mögött az előző polgármester. Bízik abban, hogy erős képviseletet sikerül bejuttatni a parlamentbe.
Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a legnagyobb kihívás, hogy olyan parlamenti képviselet legyen, mely rákényszeríti a román vezetőket, hogy tartsák be a törvényeket és az Európai Uniónak tett vállalásokat. Hasonlóképpen fontos egy jogi kérdésekben jártas szakértői bázis kialakítása, a párhuzamosságok megszüntetése és a székely városok közötti feladatleosztás. Mindenki válasszon ki egy olyan feladatrészt, amelyikhez ért, és azt erősítse legalább napi nyolc órában. Bíznunk kell a jó magyar-magyar együttműködésekben, Székelyföld és Magyarország gazdasági kapcsolatának elmélyüléséban és a Kárpát-medencei együttműködések kibontakozásában – summázott előadásában Borboly Csaba.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke nyilván pártjának tárgyalási pozícióját erősítő szándékkal arról szólt, hogy nem lehet az önkormányzati választásokat a parlamenti voks előjátékának tekinteni. Szerinte az együttműködésnek és az érdekképviseletnek a kulcsszava az őszinteség. A választópolgárok is megérzik, ha ez hiányzik a közvetített üzenetből, például akkor, ha a kormányralépés okairól vagy a zászlótörvényről van szó. Ezen túlmenően pedig szükség van a párbeszédre, egy jó szakmai szempontok alapján összeállított csapatra, és nem utolsó sorban a vállalkozókra, ha egy életképes stratégia összeállítását tűzzük ki célként.
Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanácsának elnöke konkrétan felvázolta egy jól látható papírlapra, hogy mi kell képezze a kiindulási alapot az őszi választáson. Jelesül az, hogy a polgármesteri tisztséghez jutott magyar politikusok 87,6 százaléka az RMDSZ, 8 százaléka pedig az MPP színeiben jutott be, míg a néppártnak egyetlen polgármesteri tisztség sem jutott. Határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy bár érti az EMNP logikáját, a pártnak nem kellene önállóan indulnia a parlamenti választásokon.
Tamás szerint óriási veszélyt jelent a decentralizáció, és addig az RMDSZ-nek nem kellene kormányalakításban részt vennie, amíg nem sikerül az alapvető kisebbségi jogokat érvényre juttatni. A jövő zálogának a gazdaság fellendítését tartja, ezt a célt szolgálja a helyi termékek mozgalma, amelynek kőkemény gazdasági vonzata van.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere úgy vélekedett, Székelyföld jövője szempontjából egyformán fontosak az életminőség javítására irányuló, illetve a közösségi fejlesztések. Mindez természetesen ha szakmaisággal is társul. Hangsúlyozta: a cél határozza meg a stratégiát, és az is fontos, hogy a megfelelően felkészült emberek jussanak tisztségekhez, ugyanakkor tudjanak egységes álláspontot képviselni, amikor erre szükség van.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere a választásokról elmondta: új időszámítás következett be az érdekképviselet terén, de ez akkor teljesedhet ki, ha párbeszédre épül. Tanulni kell egymás hiábiból, fel kell tudni emelni a telefont, hogy egymástól tanuljanak az önkormányzati tisztségeket betöltő politikusok. Ennek érdekében kezdeményezte Hargita megye települései polgármestereinek tanácskozását és a megyei tanácselnökök találkozóját. Maga köré nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok alapján állított össze egy csapatot, amely úgy érzi, hogy képes a feladat ellátására.
Ráduly Róbert Kálmán szerint fontos az erőteljes centralizációval szemben fellépni. Úgy vélekedett, hogy Háromszék sorsáról három „szék” dönt: a szekusszék, a törvényszék és a számvevőszék. Arra utalt, hogy a székelyföldi polgármesterek ezeknek az állami szerveknek a célkeresztjében vannak.
A román állam 1920 óta megszálló hatalomként viselkedik, és ezt a kollégák a parlamentben elég csendben tűrték. Azt is hangsúlyozta, hogy elég volt az RMDSZ „tájbasimulásából”, a „kormányrakerülési délibábkergetésből”, és ha ez nem változik, akkor ő nem hajlandó tovább együttműködni a Szövetséggel.
Egy erős székely arculat következetes jelenlétére van szükség a parlamentben, ugyanakkor nincs szükség olyan zászlótörvényre, amely önmagában egy „agyrém”. Ráduly szerint a tudás jelentheti Székelyföld jövőjét, nevezetesen az, ha a képzett fiatalok nem vándorolnak el a munkahiány és az alacsony bérek miatt.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az érdekképviselet hatékonyságának, illetve az RMDSZ honatyáinak védelmében elmondta: ha valami nem tetszik, akkor meg kell keresni a lehetőséget, hogyan lehet változtatni rajta. A felszólalók közül egyedüliként önkritikát is megfogalmazott: szerinte sokkal többet lehetne tenni Székelyföldért, mint amennyit tesznek. A „székely lófők” munkáját az egyenlő partnerségi viszony, az eredményesség, a bizalom és a szolidaritás kell meghatározza – fogalmazott. Arra is szükség van, hogy minden székely város megtalálja azt a területet, amiben jó szolgáltatást tud nyújtani, legyen szó kulturális intézményekről, vállalkozói szféráról, oktatásról vagy turizmusról.
Soós Zoltán majdnem-polgármester Marosvásárhely helyzetéről elmondta: masszívan elcsalták az önkormányzati választásokat, és állítását konkrét példákkal támasztotta alá. Nem volt véletlen, hogy Dorin Florea éppen annyival több szavazatot kapott, amennyit érvénytelenítettek, mint ahogy az sem, hogy mintegy kétezer ember kért ideiglenes lakcímet Marosvásárhelyen, hogy szavazhasson. Ettől függetlenül a város magyarsága megmutatta, hogy van erő benne, annál is inkább, mivel kampányköltségének 70 százalékát a vásárhelyiek állták.
A vásárhelyi pártok fölötti egyezség szerinte kiterjeszthető a parlamenti választásokra is, nincs értelme annak, hogy az EMNP külön induljon. Demeter Szilár kérdésére, miszerint milyen fejlesztési stratégia szükséges ahhoz, hogy a székelyek otthon érezzék magukat szülőföldjükön, elmondta: Marosvásárhely a székely főváros szerepét kell, hogy betöltse. Ha a „főváros” nem fejlődik, akkor Székelyföld felzárkózása is ellehetetlenedik – tette hozzá.
A tartalmas és kimerítő beszélgetés egyik következtetése lehetne, hogy a székelyföldi elöljárók őszinte párbeszédet és együttműködést szeretnének Székelyföld jövőjéről. Az újratervezés sokkal időszerűbb, mint korábban bármikor.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.