Teleormanban nekem 300.000 rabszolgám van. FIGYELEM: HÚSBA VÁGÓ HUMORVESZÉLY!
Liviu Dragnea, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sietett véleményt mondani az argeși rabszolga-esettel kapcsolatosan. Mindenekelőtt sztahanovizmussal vádolta az ügyészeket és kijelentette: „Rendőrállamban élünk, ahol azért ítélnek el, mert munkahelyeket biztosítasz az embereknek.” Ezt követően a PSD-elnök kiemelte: Argeșhez képest az általa istápolt megye sokkal jobban teljesít.
„Az argeși vállalkozás igen kicsinek tűnik, alig 40 embert foglalkoztat, szinte kisvállalkozásról beszélhetünk. Teleorman megyében nekem majdnem 300.000 rabszolgám van, akik a mezőgazdaságban és a kézműves szektorban dolgoznak. Ha az argeși vállalkozó nem lett volna piti kis üzletember, tudta volna, hogy kormánypénzekből is lehet fizetni a rabokat. Ezt úgy hívjuk, hogy szociális segély”, magyarázta Dragnea.
A PSD-elnök kifejtette: az ő kényszerítő módszerei sokkal kifinomultabbak az argeși amatőrökéhez képest. „Nem kapnak verést, nem verem őket láncra, de nem is építek nekik utakat, csatornázást vagy iskolákat. Időnként kapnak olajat, lisztet és málét. Olyan ez, mint az állatidomítás: egyik kezedben az ostor, a másikban a cukorka.”
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.