Teleormanban nekem 300.000 rabszolgám van. FIGYELEM: HÚSBA VÁGÓ HUMORVESZÉLY!
Liviu Dragnea, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sietett véleményt mondani az argeși rabszolga-esettel kapcsolatosan. Mindenekelőtt sztahanovizmussal vádolta az ügyészeket és kijelentette: „Rendőrállamban élünk, ahol azért ítélnek el, mert munkahelyeket biztosítasz az embereknek.” Ezt követően a PSD-elnök kiemelte: Argeșhez képest az általa istápolt megye sokkal jobban teljesít.
„Az argeși vállalkozás igen kicsinek tűnik, alig 40 embert foglalkoztat, szinte kisvállalkozásról beszélhetünk. Teleorman megyében nekem majdnem 300.000 rabszolgám van, akik a mezőgazdaságban és a kézműves szektorban dolgoznak. Ha az argeși vállalkozó nem lett volna piti kis üzletember, tudta volna, hogy kormánypénzekből is lehet fizetni a rabokat. Ezt úgy hívjuk, hogy szociális segély”, magyarázta Dragnea.
A PSD-elnök kifejtette: az ő kényszerítő módszerei sokkal kifinomultabbak az argeși amatőrökéhez képest. „Nem kapnak verést, nem verem őket láncra, de nem is építek nekik utakat, csatornázást vagy iskolákat. Időnként kapnak olajat, lisztet és málét. Olyan ez, mint az állatidomítás: egyik kezedben az ostor, a másikban a cukorka.”
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.