Teleormanban nekem 300.000 rabszolgám van. FIGYELEM: HÚSBA VÁGÓ HUMORVESZÉLY!
Liviu Dragnea, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sietett véleményt mondani az argeși rabszolga-esettel kapcsolatosan. Mindenekelőtt sztahanovizmussal vádolta az ügyészeket és kijelentette: „Rendőrállamban élünk, ahol azért ítélnek el, mert munkahelyeket biztosítasz az embereknek.” Ezt követően a PSD-elnök kiemelte: Argeșhez képest az általa istápolt megye sokkal jobban teljesít.
„Az argeși vállalkozás igen kicsinek tűnik, alig 40 embert foglalkoztat, szinte kisvállalkozásról beszélhetünk. Teleorman megyében nekem majdnem 300.000 rabszolgám van, akik a mezőgazdaságban és a kézműves szektorban dolgoznak. Ha az argeși vállalkozó nem lett volna piti kis üzletember, tudta volna, hogy kormánypénzekből is lehet fizetni a rabokat. Ezt úgy hívjuk, hogy szociális segély”, magyarázta Dragnea.
A PSD-elnök kifejtette: az ő kényszerítő módszerei sokkal kifinomultabbak az argeși amatőrökéhez képest. „Nem kapnak verést, nem verem őket láncra, de nem is építek nekik utakat, csatornázást vagy iskolákat. Időnként kapnak olajat, lisztet és málét. Olyan ez, mint az állatidomítás: egyik kezedben az ostor, a másikban a cukorka.”
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.