// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

41-re emelkedett az isztambuli halálos áldozatok száma

// HIRDETÉS

A 239 sebesült közül 109 embert már kiengedtek a kórházból. A reptéri robbantásokat még egyetlen szervezet sem vállalta magára.

Negyvenegyre emelkedett a keddi isztambuli terrortámadás halálos áldozatainak száma szerdán, az incidensnek 239 sebesültje van - közölte az isztambuli tartományi kormányzóság. A sebesültek közül 109 embert már kiengedtek a kórházból.

 

A hatóságok eddig 40 holttestet azonosítottak. A kormányzóság adatai szerint a halottak közül 27-en török állampolgárok, tíz külföldi és három kettős állampolgár is életét vesztette a lövöldözésekben és a robbantásokban. A továbbra is ismeretlen 4 személyből 3 holttest valószínűleg az elkövetőké.

 

Az áldozatok közül többen a repülőtéren dolgoztak, a földi kiszolgáló személyzet tagjaként, a jegykezelő pultnál vagy a vámnál. Rajtuk kívül egy taxisofőr és egy biztonsági őr is a halálos áldozatok között van. Szerda délelőtti sajtójelentések szerint legalább 2 rendőr is van a halottak között.

 

A három terrorista taxival érkezett a reptérre. Az egyik robbanás a terminál előtt, a járdán történt, a második a biztonsági kapunál a reptér bejáratánál. Az első bombát robbantó terrorista a robbantás előtt a reptér bejáratánál Kalasnyikovval lövöldözött. 

 

A török miniszterelnök szerint az első jelek azt mutatják, hogy a merényletet az Iszlám Állam követte el. A merénylet óta eltelt időszakban még egyetlen szervezet sem vállalta magára a felelősséget a támadásért.

 

Törökországban szerdára nemzeti gyásznapot hirdettek, a zászlókat félárbocra engedték.

 

A CNN Türk török hírtelevízió ankarai tudósítója, Hande Firat a televízió élő adásában szerdán azt mondta, hogy a török titkosszolgálat június elején az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet lehetséges támadására figyelmeztette a hatóságokat és az Atatürk repülőteret.

 

Az értesítő állítólag mind a merénylet helyszínét, mind az elkövetők nevét tartalmazta. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS