// 2026. november 18., szerda // Jenő

Románia kiégett

// HIRDETÉS

Lassan nem marad egy trükk sem a tarsolyban, amivel Románia gazdaságát élénkíteni lehetne.

Romániának az 1996–2000 időszakban nagyjából 40 milliárd dolláros/eurós GDP-je volt évente, 8-10 milliárd dollár/euró éves kivitellel. 1996-tól, a hatalomváltástól kezdve a privatizációs folyamatok révén félénken elkezdett bejönni a külföldi tőke, a Románia EU-csatlakozására vonatkozóan Koppenhágában, 1999–2000-ben megszületett informális beleegyezés pedig 2008-ig felgyorsította ezeket a külföldi befektetéseket. Románia egy évtized alatt megnégyszerezte GDP-jét és megötszörözte-hatszorozta a kivitelét. De ez csaknem 100 milliárd eurós állami és magánadóssággal is járt.

A gazdasági növekedés modellje a következő volt:

a gazdaság megnyitása a multik előtt, olcsó és képzett munkaerő, a fogyasztási piacok megnyitása, a bankrendszer megnyitása, a tőkeszámla liberalizálása, ami több milliárd eurót vonzott Romániába, az infláció és a kamatok csökkentése, az árak stabilitása, a közüzemek privatizációja, a hatósági árak fokozatos liberalizálása stb.

Románia a csaknem 70 milliárd eurós külföldi befektetéssel gyors gazdasági növekedést ért el 2008-ig, ami jobb és jobban fizetett munkahelyeket teremtett a multiknál, majd bérnövekedést a többi cégnél és főleg béremelést az állami szektorban.

Románia 1990 után arra ébredt, hogy se pénze, se valutája, el van zárva a nemzetközi pénzügyi piacoktól. Ezért a következő két évtizedben ez volt a parancsszó: szükségünk van a külföldi befektetők pénzére, a külföldi bankok pénzére, a nemzetközi intézmények – IMF, Világbank, EBRD, EBB – pénzére. Ez a modell a válságig, sőt, még alatta is működött, ha arra gondolunk, hogy az IMF és a Világbank mentette meg Romániát és a bankrendszert egy csaknem 20 milliárd eurós gyorshitellel.

Az a gond, hogy ez a modell kezd kimerülni

és ezt az adatok is alátámasztják: a külföldi befektetések jelentősen csökkentek, a piacon megtelepedett multik elkezdik hazaküldeni a befektetett összeget, vagy osztalékként, vagy az anyacégekkel szembeni adósság (csoporton belüli hitelek) visszafizetésével, a külföldi bankok nyolc év alatt 13 milliárd eurót fizettek vissza az anyabankoknak (BNR-dokumentum: A külföldi bankok 13 milliárd eurót vontak ki Romániából. A külföldi bankoknak a központból történő finanszírozását a románok válság alatt megtakarított pénzével váltják fel), vagyis 2008 decemberétől kezdődően ezeket a hitelkereteket a románok banki betétekkel bevont pénzével váltották fel.

Csökkentek a hosszú távú hitelek. Az alacsony béreket és a szakképzett munkaerőt, a 90-es és 2000-es évek aduit magas bérek és gyengén képzett munkaerő váltotta fel, ami kezdi kiváltani a befektetők elégedetlenségét. Sőt, Románia munkaereje kimerült, tekintettel arra, hogy 3-4 millió román dolgozik külföldön és már felmerült annak szükségessége, hogy máshonnan kell munkaerőt importálni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Ilyen körülmények további külföldi befektetések nem fognak érkezni, csak egy-egy egységbe (Románia gettósodása: A befektetések a jövőben továbbra is az infrastruktúrával rendelkező térségekbe fog érkezni. „A szegény régiókat csak a kormány következő 10-20 évben végrehajtott masszív beavatkozásával lehet megmenteni”), a román piacon már jelenlévő cégek egyes jelenlegi műveleteinek kiterjesztéseként, a legjobb esetben. A multiknál a piacok konszolidálása a vezényszó. Ez a helyzet.

Romániának sajnos nincs más gazdasági növekedési modellje,

mert nem építette ki sem a boom, sem a válság időszakában. A hatalmon lévők – tekintettel arra, hogy hol az IMF-től, hol a külföldi bankoktól pénzhez jutottak, amit a válság alatt állampapír-vásárlásra és a kormány kiadásainak finanszírozására kényszerítették –, nem gondolkodtak el valami más felépítésén.

Egy helyi vállalkozókon, belföldi beruházásokon alapuló gazdasági növekedés modelljének, mint a lengyelországi, megvannak a maga korlátai. Az új vállalkozásokat az állam nem nagyon bátorítja, az utóbbi két évtizedben vállalkozásba kezdő románok pedig most a jövőtől, az adóhatóságtól, a DNA-tól (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) való félelem között ingadoznak, vagy inkább eladnák, amit felépítettek, hogy megszabaduljanak minden gondjuktól. Új beruházásokról, új alkalmazásokról szinte nem is esik szó.

Padlón van az állami infrastruktúra-beruházásokon alapuló gazdasági növekedési modell. Nincs, aki elkészítse, és nincs, aki menedzselje a projekteket. Pénz van, de az intézményes végrehajtási forma vagy eltűnt, vagy korrupt, vagy alkalmatlan. Az állam, a gazdaság legnagyobb befektetője szinte semmilyen területen nem képes elindítani és végigvinni közhasznú projekteket.

Szintén kimerülőben van adócsökkentéseken és állami bérnöveléseken alapuló gazdasági növekedési modell, amitől az egész gazdaságban fogyasztás-növekedést remélnek. Az utolsó töltényeket idén lövik el. A kormánynak már nincs több lehetősége adózási lépésekkel serkenteni a gazdaságot.

Ilyen körülmények között miből lesznek a következő gazdasági növekedések? Mert Románia kiégni látszik?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS