// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy magyarországi hajléktalan volt a kulcsfigura a temesvári maffia „sakktábláján”

// HIRDETÉS

A bánsági ingatlanmaffiának szüksége volt egy fiktív telektulajdonosra, akit Magyarországról szerveztek be. A hajléktalan férfi ítélethirdetés előtt elhunyt. Vagy megölték?

A temesvári ingatlanmaffiáról szóló botrány még 2008 februárjában robbant ki, amikor egy szír milliomos  majdnem megvásárolt egy olyan telket, amely a temesvári önkormányzat tulajdonában állt, csakhogy a tranzakciót nem az önkormányzat, hanem a helyi ingatlanmaffia főnöke bonyolította volna le – hamis iratokkal, a két fél tudta nélkül. Az esetnek köszönhetően kiderült: a maffiafőnök, Ionelaş Cârpaci korábban ugyanezzel a módszerrel adott el egy másik telket, amelyiknek a területén utólag egy tömbház épült. A temesvári lakásmaffia a gyanú elterelésére hátrányos helyzetű civil személyeket tüntetett fel tulajdonosként. Az előbb említett esetben a fogyatékkal élő romániai Crăciun Cârpaci-ot és egy magyarországi hajléktalant, Barabás Pált – írja az Adevărul.

A bírósági tárgyaláson a csalás megszervezője, Kelemen Ferenc elmondta: egy magyarországi üzletemberen, Balogh Zsolton keresztül jutottak el a hajléktalan Barabás Pálhoz. Mindezért Ionelaş 30 ezer eurót fizetett ki a két csalónak, akik egy közjegyzővel kiállítatták a Barabás Pál nevére szóló hamis birtoklevelet, amelyiken visszaszolgáltatott ingatlanként szerepelt a szóban forgó telek. A hajléktalannak állítólag  annyi haszna volt az esetből, hogy Balogh Zsolt bevonta őt egy vállalkozásába.

Miután az ügyészek felderítették az ügyet, Ionelaş Cârpaci-al és Kelemen Ferenccel együtt Barabás Pált is letartóztatták, aki viszont egészségügyi okokra hivatkozva kérte, hogy az ítélet kihirdetéséig maradhasson szabad lábon. Az ügyben első fokon 5 év 8 hónapra ítélték. A magyar hatóságok éppen a múlt héten, nem sokkal a jogerős ítélet kihirdetése előtt tájékoztatták a román legfelsőbb bíróságot: Barabás Pál időközben elhunyt. Az, hogy milyen körülmények között, egyelőre nem ismert.

Fotó: Adevărul

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS