// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bő egy hét múlva kezdődnek a Szent László Napok

// HIRDETÉS

Hetente új programcsokort jelentenek be a szervezők: csütörtökön Bródy János neve került be a repertoárba.

A június 18–26. között esedékes nagyváradi Szent László Napok újabb programjait mutatták be a szervezők csütörtöki sajtótájékoztatójukon. A Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete a Bethlen Gábor Alap támogatásával rendhagyó táncos divatbemutatóval csábítja majd a nagyérdeműt: június 24-én, pénteken 18 órától a vár nyári színházában a Csillagocska Néptáncegyüttes és Zenekar különböző erdélyi tájegységek viseletét, táncát és zenéjét mutatja be, miközben a várban kialakított kézművesvásárban kínált népművészeti elemeket felvonultató ruhákat pedig a borbarátnők mutatják be.

Az érdeklődők többek között a Sauska pincészet nedűivel ismerkedhetnek meg, lesznek tokaji fehérborok és villányi vörösborok, mint Pálfi Noémi szervező hangsúlyozta, a pezsgőtől a testes vörös borokig. Zatykó Gyula főszervező bejelentette: Koncz Zsuzsa meglepetésvendégeként Bródy János lép a színpadra meglepetésvendége a június 26-ai, vasárnapi zárókoncerten.

A Szent Lászlóhoz fűződő programok közül Nagy József Barna programszervező a június 23-án esedékes szimpóziumot emelte ki, amelynek keretében neves szakemberek értekeznek Várad alapítójáról. A közelmúlt történelmének egy szelete is feltárul majd azok előtt, akik a június 24-én, pénteken betérnek a várba: szó lesza város ipartörténetéről, téglagyártásáról, és megtekinthető lesz Komáromi Ernő nagyváradi pecsétes téglagyűjteménye is.

A kézművesudvarban igényes, autentikus kézműves tárgyak, a 45 kiválasztott, Hargita, Maros, Szilágy, Arad, Szatmár megyéből, illetve Váradról és az Érmellékről érkező kézműves bábokat, hangszereket, kerámiákat, hagyományos elemeket felvonultató ruhákat, illetve más népművészeti termékeket kínálnak majd, és természetesen idén is sok mester tart bemutatót, így láthatjuk, hogyan készülnek az eladásra kínált portékák.

Az ingyenes rendezvényt idén rendhagyó módon különböző színű karkötők megvásárolásával támogathatják a résztvevők, ezeknek tulajdonosai között értékes nyereményeket sorsolnak ki.

További részletekért és a programért kattintsanak a rendezvény honlapjára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS