Eb 2016: Hogyan fogadjunk szakszerűen?

Cikkünkből kiderül, mire érdemes figyelni, ha a labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt pénzt szeretnénk keresni a részt vevő csapatokon.
Hirdetés

A sportfogadás évi kétmilliárd dolláros üzlet, és a világversenyek esztendőiben a fogadási kedv megnövésével ez az összeg a többszörösére is rúghat. Az irodák és a fogadók csatáiból általában előbbiek kerülnek ki győztesen, de néhány ügyesen megválasztott tippel a profik sok pénzt nyernek, a lehetőség tehát mindenki számára adott. A következő írás az elmúlt négy Európa-bajnokság elemzésével kíván betekintést nyújtani a sportfogadás rejtelmeibe.

Nincs olyan magát komolyan vevő sportfogadó ügynökség, amelyik ne adna több száz fogadási típust egy világverseny meccseire. Számos statisztikust és szociológust foglalkoztatnak, hogy meghatározzák az oddsokat és számokat, úgy vannak vele, ha minél több mód van arra, hogy elvegyék a pénzünket, annál jobb. Lehet fogadni mindenre, a győztestől elkezdve a gólok, szögletek, bedobások számáig, piros vagy sárga lapokig, bárki találhat magának kedvére valót.

Trükkök és taktikák

Ne legyenek kétségeink, a fogadási ipar résztvevői nem a Máltai Szeretetszolgálat. Nekik ez üzlet, a profitra hajtanak. Nem csak a játék nyers matematikáját használják, hanem a társadalomtudományok tudósait is, akik felmérik a fogyasztási szokásokat és kedvet, azt, hogy kit tart favoritnak a közvélemény, a szakértők és az újságírók. Egyszóval kifogástalanul elkészítik a házi feladatukat.

Az irodák természetesen a végső győztesre is kínálnak fogadási lehetőséget, az oddsok folyamatosan változnak, egyre több és több cikk jelenik meg az Eb-meccsek fogadásairól, egyre több a reklám és egyre több pénz kerül letétbe az irodáknál. A hangulat valószínüleg csak egy hét múlva fog a tetőfokára hágni, de úgy tűnik, hogy óvatos becslések szerint 5-7 százalékkal több tét fog érkezni az idei Eb találkozóira a romániai piacon, mint az eddigiekre.  Ez egyáltalán nem tűnik soknak, viszont ha egy kicsit utánaszámolunk, rájöhetünk hogy legalább hét számjegyű összegről beszélünk – és az sem biztos, hogy egyessel kezdődik.

A sok fogadási lehetőség ellenére a legtöbbet mégis az 1×2 típusú fogadások hozzák, azaz amikor a mérkőzés kimenetelére fogadunk. Az irodák ügyesen állítanak be hamis favoritokat, azaz kis oddsot adnak olyan csapatokra, akik a valóságban nem nyerik meg a meccseiket. Az elmúlt 3 tornán összesen 24 ,,első meccs” volt, ebből 9 esetben 1.8-as odds alatt volt a favorit és ebből csak négy nyert. Az egyik ilyen a Csehország–Lettország (2-1) mérkőzés volt 2004-ben, amikor a meccs 70. percében még 1-0-ra vezettek a lettek, azaz az 1.4-es odds ellenére nem volt simának mondható a fogadás.

A másik leggyakoribb típus a Fölött/Alatt, ahol azt kell eltalálni, hogy egy adott számnál több vagy kevesebb gól esik a találkozón. Az előbbi megtévesztéses módszer itt is ragyogóan működik, hiszen ha ,,fölött”-re teszünk, általában három gól kell a szelvény megnyeréséhez, viszont az előzőt 3 Eb 24 első körös csoportmeccsén 15 alkalommal 0-2 gól született. De egy még aktuálisabb párhuzam: a jelenleg zajló centenáriumi Copra America első négy mérkőzésén összesen lőttek három gólt a csapatok. 

Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a csapdákat? Először is ne dőljünk be az alacsony szorzók csábításának. Attól, hogy valamivel keveset lehet nyerni, még nem biztos, hogy valószínűbben következik be. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, hogy valamire fogadunk-e vagy sem, tudnunk kell a két együttes közti erőkülönbséget, ismernünk kell a hiányzók fontosságát, tisztában kell lennünk a csapat körüli hírekkel. Ezt pedig csak rendszeres meccsnézéssel és a sajtó olvasásával lehet elérni, így a fogadások esetében is megállapítható, hogy az információ hatalom. Ha például egy csapat gyenge szélső védőkkel rendelkezik, és egy olyan belga együttessel találkozik, ahol az egyik szélen Hazard, a másikon De Bruyne jön szembe, akkor érdemes lehet elgondolkodni egy téten. Két alapjában véve védekező tizenegy találkozásánál (akiknek ráadásul jó lehet az 1 pont is), nem érdemes sok gólra voksolni és így tovább.

Hirdetés

A kocafogadók, vagy akik csak a kiemelt események (vb, Eb, BL) alkalmával néznek meccset, általában az akcióra hajtanak, sok gólra és a favoritokra szeretnek fogadni. Mivel az irodák aszerint változtatják az oddsaikat, hogy mennyi pénz kerül egyik vagy másik oldalra, könnyen lehet, hogy mire meghozzák a döntést, már kevesebbet kapnak a pénzünkért. Ha sok gólra vagy az esélyesebb csapatra akarunk fogadni, tegyük meg minél hamarabb a tétet, a meccs előtt néhány órával már szinte biztosan tizednyi különbség lesz. A franciák győzelmére például már csak 1.3-1.35-ös szorzó van Románia ellen, pedig egy bő héttel ezelőtt még 1.45-1.5-t is volt.

Az emberi tényező

A profik a fent említettek mellett figyelembe veszik a fáradtság tényezőjét is. Az angol Premier League-ben nincs téli szünet, emiatt az onnan jövő játékosok extra módon fáradtak. Nem véletlen hogy az utóbbi 10 év világeseményeinek egyenes kieséses szakaszában az angol válogatott mindössze egy gólt lőtt a második félidőben. A Premier League vagy Championship játékosok fáradtság-faktorának vizsgálata pedig most különösen fontos, hiszen Anglián kívül Wales, Észak-Írország és Írország is ott lesz a kontinenstornán és ezek játékosai szinte kizárólag a szigetországban játszanak. Az eminensek persze oda fognak figyelni arra is, hogy pontosan melyik játékosok kaphatnak szerepet a kezdőben, hiszen például a belga válogatott Fellaini és Benteke vagy a walesi Joe Allen is a Premier League-ből jön, de ők idén mindössze 1500 perc lehetőséget kaptak átlagosan, ami kevésnek számít, a válogatottjukban viszont minden valószínűség szerint játszani fognak.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a válogatottak működnek igazán jól, ahol a csapattagok összeszokottak, azaz a válogatott játékosok nagy része ugyanazon klubból jön, vagy játszottak már együtt. Nem véletlenül épült a német válogatott a Bayernre, a spanyol a Realra és a Barcára, nem véletlenül jön egy klubból (Juventus) a kapus és a teljes olasz védősor. Ezt érdemes figyelembe venni, hiszen döntő faktor lehet egy szelvény kialakításában.

Egy másik megfigyelendő pont a fiatalítási faktor. Azok a válogatottak ahol jelentős fiatalítások mentek végbe, vagy valamilyen okból edzőcsere volt inkább kerülendők. A válogatottaknak van egy normál ciklusa. A kiöregedett generációk és az újonnan összerakott csapatok általában alulteljesítenek az ország nevéhez képest, az összeszokott, nagy eredményt viszont még nem elért csapatok viszont fölül.

A cikk-cakk elv, azaz az ellenkező kimenetelre történő fogadás általában nem tanácsos, de indokolt esetben használható. Megnézzük az első meccsek eredményét, és ha például egy csapat győzött, akkor a következő meccsen arra fogadunk, hogy nem fog újra nyerni. Ez pusztán statisztikai alapon működik: az előző három Eb-n a második fordulókban 29-19 arányban nyert ez a rendszer. Bár ez nem igazi stratégia, de ha valakinek van kedve, kísérletezhet vele, ha eleget böngészte a statisztikákat.

Mindent összevetve kellemes egy hónap elé nézünk, egy nívós világverseny, rengeteg fogadási lehetőség és sok pénz az eminenseknek, én azt mondom vágjunk bele.

Az egyes válogatottak végső győzelemre adott oddsai az alábbi értékek körül mozognak:

Franciaország 3.96
Németország 4.83
Spanyolország 6.11
Anglia 9.19
Belgium 11.11
Olaszország 16.89
Portugália 20.44
Horvátország 26.72
Ausztria 39.89
Lengyelország 48.89
Svájc 63.11
Oroszország 68.22
Wales 76.83
Törökország 80.28
Svédország 98.72
Ukrajna 99.72
Csehország 101.11
Izland 102.5
Szlovákia 143.89
Írország 148.89
Románia 185.28
Magyarország 314.72
Észak-Írország 353.61
Albánia 431.39
 

Hirdetés